Ukrajnában hamarosan Volodimir Zelenszkij veszi át Petro Porosenko leköszönő elnöktől a stafétabotot, az ukrán rendezőnek, előadóművésznek, producernek, üzletembernek és politikusnak aligha lesz könnyű dolga, ha talpra akarja állítani a gazdaságot.
Porosenko elődje, Viktor Janukovics utolsó két évében stabilitás jellemezte a gazdaságot, ehhez képest 2014-ben, Porosenko elnökségének első évében 6,6, a rá következő esztendőben pedig 9,8 százalékkal zsugorodott a GDP. Ennek kiváltó okai között a Krím félsziget elvesztése és a donbászi fegyveres konfliktus kirobbanása kívánkozik az első helyre. 2016-ra jutott túl a nehezén az ország, amikor már 2,4 százalékos növekedést rögzítettek, tavaly 3,3 százalékkal bővült a gazdaság. Összehasonlításképpen: 2018-ban Ukrajna két legnagyobb szomszédjánál, Oroszországban és Lengyelországban 2,3, illetve 5,1 százalékos volt a GDP-növekedés üteme.
Az egy főre jutó jövedelem éves szinten 2013-ban 26 719 hrivnya volt, 2018-ra ez 57 908-ra nőtt. Igen ám, csakhogy dollárban számolva 3340-ről 2092-re zuhant. Ugyanez igaz az egy főre jutó GDP-mutatóra is, hrivnyában hiába nőtt 33 473-ról 84 190-re, ha dollárban 4184-ről 3041-re esett vissza. Az átlagfizetés ma 10 573 hrivnya (406 dollár), öt évvel ezelőtt 3619 hrivnya (452 dollár) volt. Mindennek az a magyarázata, hogy az ukrán fizetőeszköz az elmúlt években több mint harmadára gyengült az amerikai valutához képest. Ebből fakadt az infláció gyors üteme is, Porosenko elnökségének első évében 25 százalékos, 2015-ben 43 százalékos volt a pénzromlás mértéke. A fordulat 2006-ban következett be, és a múlt évben – 2013 óta először – lett ismét egy számjegyű, 9,8 százalékos a pénzromlás üteme.
Sok mindent elmond az ukrán gazdaság állapotáról, hogy az ország legnagyobb hitelezői a saját állampolgárai, akik külföldön keresik a kenyerüket. Már 2013-ban is 8,5 milliárd dollárt küldtek haza az ukrán vendégmunkások, tavaly viszont már 14 milliárdot. Becslések szerint 8 millióan próbálnak az ország határain kívül boldogulni. A legfrissebb statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ország lakossága ma 42,1 millió, Porosenko első évében ez a szám 3,3 millióval volt több. Szembetűnő az ország gazdasági kapcsolatainak alakulása is, az, hogy az orosz függést mennyiben váltották ki az európai piacok. Az Euromajdanig – ahogy a kijevi Függetlenség terét az ott demonstrálók hívták – Oroszország volt Kijev legfőbb gazdasági partnere. 2013-ban 14,79 milliárd dollárt tett ki az ukrán kivitel, az import pedig 23,1 milliárdot. Akkor az Európába irányuló összkivitel 16,85 milliárd dollár volt, a behozatal pedig 28,3 milliárd. 2018-ra az orosz export majd egyötödére, 3,7 milliárd dollárra esett, az import pedig 8 milliárdra. Ez a teljes kivitelnek csupán a 9, a behozatalnak pedig a 14 százaléka.
Ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg 40 százaléka az EU-s piacokra tevődött át. Tavaly az unió tagállamaiba irányuló termékek és szolgáltatások exportja elérte a 23 milliárd dollárt, a behozatal pedig jócskán meghaladta a 26 milliárdot. A preferenciaváltás mindenekelőtt a Kijev és Brüsszel között még 2014-ben megszületett társulási egyezményből fakadt. Ezt csak élénkítette a 2017 szeptemberében életbe léptetett szabadkereskedelmi egyezmény, amely hét fejezetből és ezer oldalból áll, a teljes megvalósítása 2025-ig esedékes. Jelenleg – a kijevi hivatalos közlés szerint – 42 százalékos a megvalósítási szintje, ám szakértői becslések szerint még az egyötöde sem teljesült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.