Árvízvédelmi fejlesztés 14 milliárd forintból a Felső-Tiszán

Csaknem 23 kilométeren fejlesztették és erősítették meg a Tisza töltéseit a Tivadar feletti folyószakaszokon, a csaknem 14 milliárd forint értékű, uniós támogatású árvízvédelmi beruházás projektátadó ünnepségét hétfőn tartották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisarban.

Az eseményen Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője elmondta, a beruházások folytatódnak a Felső-Tiszán a Tisza-Túr víztározó megépítésével, de tervezik a Túr töltéseinek megerősítését és az árvízvédelmi szempontból kritikus pontnak számító tivadari híd átépítését, továbbá a Tivadar alatti szakaszok fejlesztését is.

A második ütemben október 15-én 1 milliárd forint keretre írnak ki pályázatot – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Felidézte, a Tisza menti strandok fejlesztése tavaly kezdődött, több mint 700 millió forintból hét település valósított meg strandfejlesztést pályázat révén. Alapvetően infrastruktúra fejlesztésről van szó, amely többek között érinti a mosdókat, öltözőket, padokat, a füvesítést, a wifi-hálózat kiépítését, vízi attrakciók kialakítását, a cél, hogy 2030-ig valamennyi szabad strand európai szintű turisztikai látványossággá fejlődjön – emelte ki a vezérigazgató.

A főigazgató szerint a Felső-Tisza hazai szakaszán a teljes árvízi biztonsághoz három fontos fejlesztésre lenne szükség Kárpátalján, a tiszaújlaki és a mezővári tározó megépítése mellett a Tisza ukrán jobb parti árvízvédelmi töltéseit is meg kellene erősíteni.

Ehhez nagyon erős vízdiplomáciára lesz szükség a következő időszakban – jegyezte meg.

Láng István az új beruházások mellett fontosnak nevezte, hogy a megépült árvízvédelmi gátakat megfelelően karbantartsák és „figyeljenek” a hullámterekre, illetve a nagyvízi mederre.

Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt, a beruházás keretében olyan szakaszokon erősítették meg a töltéseket, ahol a Tisza belép Ukrajnából Magyarországra, árvíz érkezésekor ugyanis ezen a folyószakaszon lenne a legkevesebb idő ideiglenes védművek építésére és a töltések magasítására.

Az igazgató emlékeztetett, az ideiglenes töltésmagasításoknak kockázataik is vannak: a 2001-es beregi árvíz és gátszakadás jól mutatta, hogy a töltések szerkezetének is bírniuk kell a terhelést.

Bodnár Gáspár megjegyezte, a Tisza jelenleg óriási vízhiánnyal küzd, így nehéz elképzelni azt, hogy ilyen alacsony vízszintről egy-két nap alatt 10-12 métert tud emelkedni a folyó.

Ennek ellentmond, hogy az elmúlt huszonöt évben tíz rendkívülinek mondható árhullám vonult le a Felső-Tisza vidékén, négy alkalommal pedig rendkívüli védekezést kellett elrendelni

– hangsúlyozta.

A vissza nem térítendő támogatásból – a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósult beruházás keretében – Tiszakóród és Magosliget között, mintegy 23 kilométer hosszban a Tisza bal parti és a Batár bal parti töltéset fejlesztették. A másfél méterrel megemelt gátak keresztmetszete huszonöt százalékkal nőtt, megújult öt zsilip, hét kilométeren pedig megépült egy folyószabályozási védmű. Fejlesztették a tiszabecsi és az uszkai gátőrházat, Tiszabecsen pedig átépítették és felújították a védelmi központot és a vízrajzi állomást.