Boris Johnson kormánya és az ugyan megállapodást kötöttek, de nagyon kevés esélye van arra, hogy ezt Londonban ratifikálják október 31-e, az Egyesült Királyság távozásának jelenlegi határideje előtt – áll a CNN elemzésében. Brüsszel valószínűleg a harmadik hosszabbítást is megadja, ahogy azt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is szeretné. Ezzel az Egyesült Királyság időt nyert ugyan, de semmi nem garantálja, hogy a haladékkal a kilépés bárminemű menetrendjét elfogadja a brit parlament. Johnson állítja, hogy hétfőn előrehozott választásokat indítványoz majd – ezt harmadik alkalommal teszi meg a rövid miniszterelnöki pályafutása során, nagyobb parlamenti többség megszerzésére tett kísérletként. Ameddig ez nincs meg, nem valószínű, hogy tervezetét keresztül tudja vinni a Parlamenten. Azonban nincs egyetértés abban, hogy mikorra kellene kitűzni a választások időpontját. Tehát az Egyesült Királyság továbbra sem tud kilépni a kialakult patthelyzetből, és nincs egységes álláspont sem. Mindez azonban elkerülhető lett volna – áll az elemzésben.
Alábecsülték az Európai Uniót
Georgina Wright, EU-szakértő rámutatott, hogy a britek nem gondoltak bele, mivel járhat a kilépés. „Mint az Európai Unió egyik nagy tagállama, az Egyesült Királyságnak meglett volna minden esélye irányító szerepet vállalni. Egyértelműen kifejezhette volna egyetértését az Európai Bizottság működésével. Ha pedig nem ért egyet, meg lett volna a lehetősége más, hasonló gondolkodású tagállamokkal szövetkezni. Ez nyilvánvalóan már soha nem fog megtörténni. A Brexittel az Egyesült Királyság egyedül kénytelen szembenézni 27 tagállammal.”
Hogy volt?
Emlékezetes, Theres May 2017. márciusában az 50-es cikkelyben véglegesítette az unió elhagyását. Hivatalos tárgyalásra azonban még ekkor nem került sor. Ahogy terv sem született a kiválás folyamatáról. Ennek a döntésnek az egyik legnagyobb kritikusa Dominic Cummings volt. Aki jelenleg Johnson egyik fő politikai tanácsadója. Abban az időben személyes blogjában azt írta, hogy mivel nincs terv sem megállapodás az EU-val, „a kormány visszavonhatatlanul elrontotta ezt”.
Az időközi választás visszafelé sült el
Az 50. cikkely érvényesítését követően May ahelyett, hogy Brüsszelben egyeztetett volna, azt hitte, mindenkinek előnyösebb lenne egy időközi választás. Szerinte ugyanis hatalmas többségre lett volna szüksége egy bármilyen Brexit-terv érvényesítéséhez. A választások nem hozták meg a kívánt erőt, sőt May csekély többségét is elvesztette a Parlamentben.
Azokat is, akik a békés Brexitet pártolták.
A néhány nappal később kezdődő brüsszeli tárgyalásokhoz pedig támogatókra lett volna szüksége.
Ahelyett, hogy további szövetségeseket keresett volna, májusban megszakította az együttműködést az Észak-Ír Demokratikus Unionista Párttal (DUP). Az unionisták támogatták a Brexitet, de legfőképpen azt akarták biztosítani, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyságban maradjon.
A tárgyalások végül csak 2017 júniusában kezdődtek meg Brüsszelben és nem mentek a legjobban, gond volt azt illetően is, hogy mi lesz a menet, a fogatókönyv. A DUP támogatása nélkül May egyezkedése esélytelenné vált.
A Parlamentben hónapok óta heves viták folynak. A nép fáradt, és megosztottabb, mint 2016-ban volt. Az üzleti élet is a bizonytalanság felszámolását követeli. Ennek eredményeként Johnson a sokkal nehezebb Brexit megoldást választotta. Azt mondta, hogy október 31-ig véghez viszi a Brexitet. Megesküdött, hogy inkább lesz „halott egy árokban”, minthogy újabb halasztást kérjen. A jelek szerint ő is elszámította magát. Amikor a hónap elején egy meglepő, új ajánlattal tért vissza Brüsszelből, az unionisták azt mondták a miniszterelnöknek, hogy az még rosszabb, mint May idején.
Néhány DUP-képviselő ma már azt is bánja, hogy nem támogatta May tervezett megállapodását. Mert bár a „backstop” értelmében Észak-Írország vámrendszer szempontjából az EU-ban maradna, de az Egyesült Királyságtól sem válna le.
Johnson azonban terület integritásra hivatkozva zárja ki e vegyes megoldás lehetőségét.
A DUP és a korábban elvesztett liberálisabb konzervatívok támogatása nélkül Johnson elakadt. A Parlament nem bízik benne és nem tehet semmit annak jóváhagyása nélkül. Az EU már lezárná az ügyet. Egy újabb választás pedig még több zavart okozhat. Nincs garancia arra, hogy bármelyik párt megszerezheti a többséget. A választások valószínűleg újabb kisebbségi konzervatív kormányt vagy működésképtelen koalíciót eredményeznek a fő ellenzéki pártok között, akik nem értenek egyet abban, hogyan is kéne folytatni. A krízishez nem könnyű megoldást találni. Két miniszterelnök és különféle ellenzéki szereplők tettek olyan ígéretet, amelyeket nem tudnak betartani. A brit-társadalom megosztott, frusztrált és látszólag nincs kiút.
A Brexit csütörtökön kerül újra tárgyalásra.
