Már júliustól alapítványi formában működik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). Mit érzékelnek ebből a hallgatók és az oktatók?
Zajlanak az oktatás és kutatásfejlesztés előkészítési munkái, hamarosan a hallgatók is megismerhetik ennek eredményét. A modellváltásra azért volt szükség, mert a Corvinus elérte a működési határait. Piacvezető egyetem vagyunk már jó ideje a közgazdasági, az üzleti és jó néhány társadalomtudományi képzésben. A célunk ezek után pedig az, hogy a nemzetközi piacon is sikeresek legyünk. Ehhez meg kell tudnunk tartani a kiváló magyar hallgatókat, még több külföldi diákra van szükségünk, és a legkiválóbb hazai oktatók mellett nemzetközi oktatógárda is kell. A külföldön dolgozó magyar oktatókat is szeretnénk hazacsábítani, de ez nem megy abban a bérezési, motivációs rendszerben és működési környezetben, amelyben eddig dolgoztunk. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, szükségünk volt egy megfelelő pénzügyi alapra, ezt biztosítja a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány.
Beszélt a külföldi hallgatók arányának emeléséről. Mi a cél?
A körülbelül 12 ezres összhallgatói létszámban a külföldi hallgatók aránya 14-15 százalék körül alakul, de sok közöttük az egy-két félévet itt tartózkodó vendéghallgató. Jóval alacsonyabb azoknak a külföldieknek az aránya, akik a teljes tanulmányi idejüket a Covinuson töltik. Azt szeretnénk elérni, hogy ez az arány 20-25 százalék legyen.
Fotó: Kallus György/Világgazdaság
A legtöbb külföldi hallgató nyugat-európai országokból érkezik, de a rövid programokra sokan jönnek az Amerikai Egyesült Államokból és Kínából is. Fontos célcsoport számunkra a saját régiónk, kiemelt célunk, hogy innen is egyre több diák érkezzen hozzánk.
Nemzetközi szinten milyen terveik vannak?
Amikor elkezdtünk felkészülni az alapítványi működésre, ezt is megvizsgáltuk. A közgazdaság-tudomány, üzleti tudományok és társadalomtudományok azok a területek, ahol mi oktatást és kutatást végzünk, és ilyen rangsorokhoz próbáljuk mérni is magunkat. A működésünk sikerének mérésére két alkalmas rangsort is találtunk: az egyik a Times Higher Education-, a másik pedig a Quacquarelli Symonds-rangsor. Ezekben a rangsorokban a 800. és az 1000. egyetem között áll a BCE, a szakterületet figyelembe vevő verziójukban pedig a 300. és 400. hely között. Figyelembe véve, hogy hány egyetem van a világon, már most is a top tíz százalékba tartozunk. A legfontosabb célunk most, hogy Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme legyünk a gazdaság- és társadalomtudományok terén. Ha ezt elértük, utána jöhetnek azok az ambiciózus célok, hogy európai mértékben a legjobb 100, világmértékben pedig a legjobb 200 felsőoktatási intézmény közé tartozzunk a szakterületünkön.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvasthatja
