BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Ész nélkül szórják a pénzt az amerikai elnökjelöltekre

Az ismertségen kívül az adománygyűjtés is jelentősen befolyásolja az elnökjelölt aspiránsok lehetőségét. Trump egyelőre hátradőlhet.

Donald Trump amerikai elnökkel szemben jelenleg tizenkét demokrata- és két republikánus elnökjelölt-aspiráns méretteti meg magát, azonban a konzervatív kihívók igen csekély eséllyel indulnak egy lehetséges előválasztáson, mivel arra nem volt még példa, hogy egy újrázni akaró elnököt a párton belül egy új jelölttel lecserélnék.

Az USA történetében eddig csak két hivatalban lévő elnökkel szemben indult pártján belüli ellenjelölt: Gerald Ford republikánus és Jimmy Carter demokrata elnökkel szemben 1976-ban, illetve 1980-ban, végül mindketten újraindulhattak a posztjukért, azonban végül egyikük sem tudott újrázni.

Eddig összesen tizenhat demokrata és egy republikánus aspiráns lépett vissza, sőt korábban több közszereplő és politikus neve is felmerült lehetséges indulóként, azonban mindegyikük időben jelezte, hogy a 2020-as elnökválasztáson nem vesznek részt.

Hillary Clinton, a 2016-os választás demokrata elnökjelöltje korábban utalt arra, hogy továbbra is pályázna az elnöki székért, majd világossá tette, hogy nem méretteti meg magát, később pedig azt mondta, hogy folyton azon gondolkodik, milyen elnök lehetett volna belőle.

Idén az utolsó országos demokrata vitában csak hatan vettek részt, és főleg – ahogy általában ez lenni szokott – egymással voltak elfoglalva. Az aspiránsok a vitákkal elérhetik, hogy országosan ismertek legyenek, azonban az anyagi forrás is jelentősen hozzájárulhat a sikeres megmérettetéshez.

Százmilliók nyomában

Michael Bloomberg médiamogul, New York volt polgármestere ismert, de inkább az Egyesült Államok keleti részében, és versenytársainál hónapokkal később szállt ringbe, mégsem vett részt a vitában. A milliárdos mindenesetre bízhat abban, hogy az 50 milliárd dollár feletti vagyonával – amely tizenötszöröse Trump vagyonának – behozhatja lemaradását.

Michael Bloomberg
Fotó: AFP

A Center for Responsive Politics nevű lobbikutatással is foglalkozó szervezet több szempontból összegyűjtötte az aspiránsokhoz befolyt adományokat. Például a Politikai Akció Bizottságokon (Super PAC) keresztül

összesen 14 millió, illetve 624 millió dollár egyéb adományokból folyt be. Korábban már írtunk arról, hogy az USA-ban a pártokat és jelölteket közvetlenül vagy a bizottságon keresztül – korlátlan összegekkel – is lehet támogatni. A bizottságok pedig szabadon dönthetik el, kinek adják tovább a pénzt.

Michael Bloomberg először republikánusként politizált, majd 2018-ban lépett be a Demokrata Pártba és 2019-ben bejelentette, hogy indul a párt elnökjelöltségéért. Azóta

több mint 200 millió dollárt költött a kampányára, hivatalosan pedig adományokat még nem kapott.

Bloomberg az év elején azt mondta, hogy ha kell

egymilliárd dollárt is költene arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen.

Bernie Sanders független vermonti szenátor, aki magát demokratikus szocialistának vallja a legnagyobb összeget gyűjtötte össze Trump kihívói közül. Közlése szerint

az év utolsó három hónapjában több mint 34,5 millió dollárnyi adomány érkezett kampányának számlájára. Több mint ötmillió dollár egyéni és kis összegű adományokból, 1,8 millió dollár pedig 18-20 dolláros felajánlásokból gyűlt össze.

Bernie Sanders
Fotó: AFP

Elizabeth Warren massachusettsi szenátor ugyanakkor még nem hozta nyilvánosságra a 2019 utolsó negyedévében összegyűlt kampányadományok összegét. Az eddigi befolyt összegekről annyit lehet tudni, hogy mintegy 60 milliót már össze tudott gyűjteni, az egyik legismertebb aspiráns, Joe Biden korábbi amerikai alelnök pedig 36,8 millió dollárral tudott egyelőre elszámolni.

A hivatalban lévő elnök, vagyis Donald Trump is részesülhet ilyen formában adományokból:

toronymagasan vezet a mintegy 167 milliós összegével, illetve további 19 millió dollárnyi támogatást is magáénak tudhat.

Az adományokat szektorokra lebontva érdekes statisztákat lehet megfigyelni:

a szerencsejáték ipar kedvence Joe Biden, aki több mint 91 ezer dollárt kapott, míg Bernie Sanders közel 52 ezer dollárral támogatták, a harmadik legnagyobb összeget pedig amerikai elnöknek utalták, akinek valamivel több mint 39 ezer dollár érkezett a számlájára.

Meglepő módon az egészségügyi szegmensből sokkal jelentősebb adományok érkeztek:

Bernie Sanders több mint 776 ezer, Pete Buttigieg demokrata aspiráns 590 ezer, Elizabeth Warren 434 ezer, míg a dobogóról lecsúszott Trump 335 ezer dollárt kapott. A szegmensből összesen 3,7 millió dollárt költöttek politikusokra.

Az energiaiparból is jelentős összegek érkeztek:

összesen 1,6 millió dollár értékben adományoztak, amelyből Donald Trump egyedül 1,1 millió dollárt kapott.

Beto O'Rourke demokrata politikus 130 ezer, Bernie Sanders pedig több mint 66 ezer dollárt kapott.

Összességében a legnagyobb anyagi forrás természetesen az éppen regnáló elnöknek áll a rendelkezésére (165, 5 millió dollár), utána a két demokrata jelölt, Bernie Sanders és Elizabeth Warren következik, azonban a pontos áttekintést nehezíti a folyamatban lévő pénzmozgások feldolgozása és az erről szóló politikusi nyilatkozatok is.

Pár nap múlva megkezdődnek az előválasztások, elsőként február 3-án, Iowában gyűlnek össze a helyi demokrata párttagok, és eldöntik, ki legyen pártjuk elnökjelöltje Donald Trumppal szemben. Egyelőre úgy látszik, hogy a siker nem a pénzen fog múlni.

 

 

Címlapkép: Shutterstock

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek