Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos tájékoztatása szerint támogatás az ország lakosságának megsegítéséhez, valamint az alapvető infrastruktúra és a szolgáltatások helyreállítására irányuló erőfeszítésekhez járul hozzá.
A földrengés olyan időszakban történt, amikor a lakosságot már eleve megviselték a koronavírus-világjárvány hatásai és a bevezetett rendkívüli intézkedések, köztük a kijárási korlátozás nehézségei. Az uniós segítségről született határozat célja, hogy enyhítse a Horvátországra nehezedő súlyos terheket
– közölte az uniós biztos.
Fotó: Damir SENCAR / AFP
A horvát fővárost és környékét március 22-én rázta meg földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. A fölmozgás Zágráb szűk belvárosában 250 épületben okozott kárt.
Megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament (szábor) és a kormány épülete, valamint több templom és más a kulturális örökség körébe tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket vasárnap.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében sátrak, ágyak, matracok, fűtőberendezések és hálózsákok érkeztek az érintett területekre Szlovéniából, Magyarországról, Ausztriából és Olaszországból.
