Délkelet-Ázsiában várhatók a világon a legsúlyosabb következményei a globális felmelegedésnek a McKinsey friss tanulmánya szerint. Ázsia ma is olyan környezeti kihívásokkal néz szembe, mint az árvizek, aszályok, tájfunok, valamint a növekvő hőmérséklet és páratartalom. A jövőben azonban még pusztítóbb éghajlati változásokra számítanak a szakértők, ami súlyos társadalmi-gazdasági hatásokkal fog járni. Ezért a régió számára létfontosságú kezelni a problémát, ha a világgazdaság motorja szeretne maradni a jövőben is.
Az ázsiai bruttó hazai termék 2050-re 2,8 és 4,7 ezermilliárd dollárral csökkenhet éves szinten, ha az éghajlatváltozás miatt meghiúsul a kültéri munkavégzés.
A magasabb hőmérséklet és páratartalom a legszegényebb országokat sújtja a leginkább, hiszen ezek a szabadtéri munkára és a természeti tőkére támaszkodnak, és szűkebbek a lehetőségeik az infrastrukturális fejlesztésekre.
Délkelet-Ázsia mellett az Ázsia frontvonalának nevezett Banglades, India és Pakisztán is extrém időjárással néz majd szembe – idézte a tanácsadó közleménye Jonathan Woetzelt, a McKinsey vezetőjét. Ezekben az országokban 20 százalék a valószínűsége annak, hogy 2050-re 500 és 700 millió közti népesség életét teszi lehetetlenné a végzetes hőhullám. A becslések szerint a növekvő tengerszint okozta árvizek több ezermilliárd dollárnyi anyagi kárt okoznak a jövőben, és az infrastrukturális rongálás mellett az ivóvízforrásokat is szennyezik.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
