Kína válaszlépést fog tenni, ha az USA nyélbe üti az üzletet
Bírálta csütörtökön Kína az 1,8 milliárd dolláros (több mint 554 milliárd forintos) tervezett amerikai fegyvereladást Tajvannak, egyúttal afelől biztosított: az üzlet létrejötte „nagy hatással” lenne a Washington és Peking közötti kapcsolatokra, valamint a „regionális békére és stabilitásra”.
Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy állítsa le ezt az eladást, mert félreérthető jelzést küld a tajvani függetlenségpárti erőknek, és súlyosan sérti az egy-Kína elvét, valamint a Kína és az Egyesült Államok között aláírt közös nyilatkozatokat. Kína ellenzi az eladást, és reagálni fog a helyzet függvényében
– mondta Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.
Csao azután nyilatkozott így, hogy az amerikai külügyminisztérium szerda este bejelentette: az amerikai kormány 1,8 milliárd dolláros fegyverüzletet hagyott jóvá Tajvannal. A tárca előtte hivatalosan értesítette a kongresszust erről.
A tárca közlése szerint az eladásra szánt tételek között manőverező robotrepülőgépek, rakéta-sorozatvetők, felismerőberendezések, a hozzájuk tartozó felszerelések és szakmai kiképzés szerepel, konkrétan 11 rakéta-sorozatvető (HIMARS) bázisjárműveivel, 135 manőverező robotrepülőgép (AGM-84H SLAM-ER), valamint 6 MS-110 Recce típusú repülőgép-fedélzeti felismerő berendezés.
Az amerikai kongresszusnak 30 nap áll a rendelkezésére a mérlegeléshez,
elemzők szerint azonban biztosan jóváhagyja a fegyverzetek eladását, mivel kétpárti az egyetértés a törvényhozók körében Tajvan védelmének megerősítését illetően.
A fegyvereladás megvalósulásához a tajvani törvényhozásnak is jóvá kell hagynia azt a CNA hivatalos tajvani hírügynökség jelentése szerint.
A tajvani külügyminisztérium arról tájékoztatott a CNA szerint, hogy
megkapta a hivatalos ajánlatot a fegyvereladásról, amely megvalósulása esetén a nyolcadik lenne Donald Trump hatalomra kerülése óta.
A kínai külügyminisztérium a múlt héten jelezte, hogy egy tajvani fegyvereladás komoly kárt okoz Kína szuverenitásának és nemzetbiztonsági érdekeinek. Peking ugyanis nem ismeri el külön országnak a szigetet – amelynek hivatalos neve: Kínai Köztársaság –, szakadár területének tekinti azt.
