Nem függ a kormányzati hatmilliárd forintos részt rögzítő támogatási szerződés meglététől a Lánchíd felújításának megkezdése
– nyilatkozta Wintermantel Zsolt a Világgazdaságnak. A BKK igazgatósági tagját, Újpest korábbi fideszes polgármesterét lapunk azoknak az állításoknak a kapcsán kérdezte, amelyek szerint mivel ez a dokumentum nem született meg, a főváros kénytelen volt saját maga biztosítani a beruházás teljes forrásigényét a vállalkozóval való szerződéskötéshez.
Wintermantel Zsolt ugyanakkor rámutatott, hogy a BKK által kiírt feltételes közbeszerzésben – amelyben az A-Híd Zrt. bruttó 26,75 milliárdos ajánlatát hirdették ki győztesnek – nincs nevesítve, hogy a vállalkozói díjat miből teremtik elő, csupán az, hogy a teljes összeg a rendelkezésre fog állni.
„Abban, hogy múlt hétfőn a megvalósítási megállapodás harmadik módosításában Karácsony Gergely százszázalékos kötelezettséget vállalt a költségekre, semmi különös nincs, hiszen a Lánchíd a Fővárosi Önkormányzat tulajdona,
így a biztonságos üzemeltetése a mindenkori főpolgármester feladata, még abban az esetben is, ha ehhez egy fillért sem adna az állam.”
A BKK igazgatósági tagja arra is emlékeztetett, hogy míg Tarlós István a hatmilliárdos hozzájárulást a Lánchíd, a Széchenyi István téri villamos-közúti aluljáró és a Váralagút komplett felújításához kapta, addig Karácsony Gergely ugyanezt az összeget már teljes egészében a Lánchídra költheti. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy amikor ezt engedélyezte a kormányzat, a felek rögzítették, hogy ennek folyósítása – ahogy a banki konstrukcióknál is – ütemezetten, az utolsó végszámlák teljesítésekor, vagyis 2023-ban esedékes.
Egy forint kormányzati pénzre sem kell várni a munkálatok elindulásához, ennek az ellenkezőjéről beszélni politikai kommunikáció.
Wintermantel Zsolt arra is kitért, hogy a Tarlós-féle közbeszerzés eredményéhez képest – amelyet az új városvezetés tavaly januárban érvénytelenített fedezethiányra hivatkozva – a Karácsony Gergely ciklusában megjelent eljárás győztes ajánlata bruttó ötmilliárdos drágulást mutat. Szerinte a csaknem 25 százalékos áremelkedést az építőipari árindex, az az anyagárak és a munkaerőköltségek együttes változása sem indokolja. A Főmterv tanulmányára hivatkozva kijelentette, hogy
az egyéves csúszás az állagromlás miatt legfeljebb 500 millió forintos drágulást hozhatott volna, de ennek a tízszerese következett be.
„Tudomásul kell venni, hogy ez a legkedvezőbb ajánlat, de mégis szembetűnő, hogy miközben a főváros rendszeresen anyagi nehézségekre panaszkodik, könnyedén szerződik ugyanarra a műszaki tartalomra milliárdokkal többért.”
