BUX 43,527.29
+1.86%
BUMIX 3,744.86
+0.04%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,142
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.58%
-0.49%
ZWACK 17,250
-0.29%
+2.22%
ANY 1,580
+2.27%
RABA 1,110
-0.45%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
+0.13%
0.00%
+0.79%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,906
+3.27%
0.00%
ALTEO 2,800
+0.72%
0.00%
-1.91%
0.00%
0.00%
-0.93%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.26%
+1.70%
0.00%
+7.69%
-2.70%
+2.49%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Zeneipar: jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint

Magyarországon mintegy 400 ezer olyan felhasználó van, aki fizet a zenei streaming szolgáltatásért.

Hogyan boldogulnak most a zenészek?

A járvány sajnos egyértelműen ellopta a show-t a szórakoztatóiparban, hiszen jóformán az egész fesztiválszezont keresztülhúzta, és a helyzet az őszi klubkoncertek és turnék idényében sem állt vissza a régi kerékvágásba – várhatóan egy ideig teljesen nem is fog. Nem csoda hát, hogy a zenészek és a zeneipari háttérmunkások megélhetési kérdései kapcsán még inkább a középpontba kerültek a digitális zenei terjesztésben rejlő lehetőségek, s az ezekből származó bevételek – írja a lightmedia Zenei streaming 2021 című elemzésében.

A zenei streaming szolgáltatások (Spotify, Apple Music, Deezer, YouTube Music) mellett

a karanténidőszakban szárnyra kaptak az élőben közvetített (szoba)koncertek is, melyeket többségben ingyen tekinthetett meg a közönség.

Ezek lehetséges bevételi lehetőségei felmerültek már, de még a nemzetközi színtéren is csak néhány ígéretes példa és modell látható (pl. Kylie, Dua Lipa, BTS).

Fotó: Pixabay

Egyre többen hajlandóak fizetni a zenéért

A ProArt Zeneipari Jelentés 2020-as lakossági felmérése szerint jelenleg

Magyarországon mintegy 400 ezer olyan felhasználó van, aki fizet a zenei streaming szolgáltatásért.

Ez mindössze a lakosság 4 százaléka, mégis jelentős felhasználószámnak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a 2000-es évek elején az internet elterjedése és a zeneipar teljes átalakulása idején az a nézet alakult ki, hogy „a zene ingyen van”. Persze minden relatív: a skandináv országokban közel minden második ember, azaz 49 százalékuk fizet a zenehallgatásért.

Mennyit hoz egy zenei stream?

A Digital Music News 2020. augusztusi cikke szerint egyharmad és fél dollárcent ($.003 és $.005, azaz kb. 1-1,5 Ft) jár minden egyes stream után. A pontos érték változhat a felhasználó régiójától és a fiókja típusától függően (prémium vagy ingyenes/hirdetéssel támogatott).

A számos nemzetközi elemzés fókuszában álló Spotify-jogdíj mértékét két kulcsfontosságú tényező befolyásolja:

  • A világ minden régiójának – valamint számos országnak – egyedi jogdíjátlaga van, amelyet az előfizetési díjak és a hirdetési szintek határoznak meg.
  • Ha a rajongók nagy része prémium fiókkal rendelkezik, akkor nagyobb kifizetésekre számíthat a kiadó, mivel nagyobb lesz a keret, amiből a Spotify kiosztja a pénzt.
  • Fotó: WMMD

    „Közel 1000 független hangfelvétel-tulajdonos mintegy 80 ezer dalból álló katalógusának digitális terjesztése és kezelése kellően nagy minta egy ilyen összevetés elvégzéséhez. A rendelkezésre álló analitikai eszközök és a területen szerzett több mint 10 éves tapasztalatunk alapján tudjuk, hogy a bevételmaximalizálás kulcsa az, hogy az adott művész a számára releváns platformokon aktív legyen, közösségi felületként tartsa a kapcsolatot rajongóival.

    A rajongói lojalitás nemcsak a megtekintési számokban és a bevételekben, hanem a hosszú távú előadói ismertségben is jelentős szerepet játszik

    – mondja Sebestény Gallasz Enikő, a magyar független hangfelvétel-kiadók digitális zenei bevételének mintegy 45 százalékáért felelő WMMD ügyvezető igazgatója.

     

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek