A Brexit óta népszerűbbek a nemzetközi választottbírósági eljárások
A Brexit számos bizonytalanságot hozott a nemzetközi üzleti és kereskedelmi kapcsolatokban. Ebből az egyik a határon átnyúló peres eljárások tisztázatlansága. Erre a helyzetre nyújthat megoldást a nemzetközi választottbírósági rendszer, amit az adott cégek között megkötött szerződésekben érdemes kikötni.
Nagyfokú bizonytalanságot és hosszantartó tárgyalássorozatot követően
2020. december 24-én az EU és az Egyesült Királyság megkötötte a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást.
A Megállapodás megkötése a legtöbb kérdésben biztosította a „hard” Brexit elkerülését, ugyanakkor a Megállapodás jogviták esetében nem tartalmaz rendelkezéseket a viszonosságra vonatkozóan, továbbá nem tesz említést a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésről.
Ebből fakadóan nem egyértelmű, hogy a Brüsszel Ia Rendelet alkalmazandó-e 2021. január 1. után. annak ellenére, hogy az EU jogrendszerének alkalmazása megszűnt 2020. december 31-től.
Mi lesz a polgári perekkel?
Az EU területén a Brüsszel Ia Rendelet határozza meg, hogy határon átnyúló polgári ügyekben melyik tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal
– mondja Rusznak Csaba, a KNP LAW vitarendezési csoportjának vezetője.
A Rendelet meghatározza a tagállamokban hozott bírósági ítéletek végrehajtásának szabályait is. A Megállapodás ugyanakkor hallgat más tagállamban hozott ítéletek kölcsönös elismeréséről.
Ez azt jelenti, hogy kevés az esély a határon átnyúló ítéletek végrehajtására az EU és az Egyesült Királyság között. Valószínűleg a Rendelet a jövőben nem lesz alkalmazandó, ezért az Egyesült Királyság és az EU változásokkal kényszerül szembenézni.
A pernyertes fél számára egy végrehajthatatlan ítélet sovány vigasz.
Például, ha egy német társaság számára kártérítést ítélnek meg egy brit társasággal szemben, a német társaságnak bizonytalansággal kell szembenéznie az ítélet végrehajtásának kapcsán, ha az ítéletet az Egyesült Királyságban hajtják végre
– magyarázza az ügyvéd.
Mindemellett 2020. december 31. után a brit bíróságok nem alkalmazhatják az uniós jogot, kivéve a Megállapodásban meghatározott különleges eseteket, vagy ha más belső jogi norma azt lehetővé teszi.
A megoldás: Választottbíróság
A Brexitet követően az EU és az Egyesült Királyság között az igazságügyi együttműködés területén a polgári és kereskedelmi ügyeket értintő bizonytalanságok nem érintik a felek által kikötött választottbírósági klauzulát.
Így a választottbírósági eljárást a társaságok anélkül indíthatják meg, hogy bizonytalanságoktól, változásoktól tartaniuk kellene a jövőben.
A választottbíráskodás egész világra kiterjedő intézményrendszerének, illetve a felhasználóbarát szabályrendszerének köszönhetően a határon átívelő jogviták rendezésében a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás töretlenül nagy népszerűségnek örvend.
A választottbíróságok népszerűségének okai többek között:
A nemzetközi választottbíráskodás felértékelődése
Nincs olyan jogvita, amit ne lehetne választottbírósági útra terelni, ugyanakkor a felek hozzájárulása és egyetértése ehhez elengedhetetlen. Amennyiben a szerződésben már kikötésre került a választottbírósági eljárás, ez lesz az alapértelmezett vitarendezési mód.
Ha a vitás kérdések rendezésére a felek korábban a peres utat kötötték ki a szerződésükben – illetve amennyiben erre vonatkozóan nem kötöttek ki semmilyen rendelkezést, most érdemes lehet megfontolni a szerződések módosítását és a választottbírósági eljárás kikötését
– teszi hozzá a KNP LAW szakértője.
„Annak ellenére, hogy a szerződés módosításához a felek egyetértése szükséges, az erre irányuló konszenzus kialakítása nem felesleges erőfeszítés. Kifejezetten fontos, hogy a felek még a jogvita felmerülését megelőzően kiválasszanak egy hatékony, előrelátható és kiszámítható vitarendezési megoldást az esetlegesen felmerülő nézeteltéréseik rendezésére.”
