BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A járvány és az alvás kapcsolatát kutatták

Az ELTE által vezetett nemzetközi kutatócsoport Európa szerte vizsgálódott.

Új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálta az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport.

Az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggését elemezve arra az erdményre jutottak, hogy egy rosszabb éjszaka után a vizsgált személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be.

Tehát az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét.

Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést. A munkában Simor Péter mellett Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, valamint spanyol kollégák vettek részt.

A felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával végezték.

Fotó: Shutterstock

Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte – olvasható az egyetem honlapján közölt összefoglalóban.

A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták. Mint írják, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek.

„Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről.

Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni”

– magyarázta a pszichológus.

A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat.

Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot

– írják.

A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként.

Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték.

A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívet, amely az alvásuk szubjektív minőségére, a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok jelenlétére kérdezett rá.

Az eredmények megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. A beszámoló szerint azonban ennél is érdekesebb az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése.

Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket:

egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be.

Ez azonban a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jelezték a következő éjszaka minőségét.

„A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy a napi halálozások száma együtt járt a szomatikus tünetek fokozott megjelenésével ugyanazon a napon, és rosszabb alvásminőséggel járt együtt a következő éjszaka” – teszi hozzá Simor Péter.

Tehát az, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást

– foglalta össze.

Az összegzés szerint a kutatás megerősítette, hogy a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem a jó irányba hatnak. Ezért érdemes tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt.

Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik.

A kutató úgy véli, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet

– mutatott rá az alváskutató.

Kapcsolódó cikkek