Továbbra is kevés oltóanyag érkezik a szomszédos országokba, ezért az oltási kampány mindenhol lassan halad, pedig a fertőzöttek és az elhunytak száma egyre nő. A gazdaság nyitására egyelőre sehol sincs lehetőség, a turizmusra építő országok a Covid-útlevéltől remélik a szezon megmentését.
Románia nem támogatja, de alkalmazza a Covid-útlevelet
Romániában eddig a lakosság kevesebb mint 10 százalékát oltották be koronavírus ellen, a fertőzöttek számának növekedése miatt ugyanakkor a kormány szigorít a korlátozásokon. Az ország oltóközpontjaiban naponta 50-60 ezer embert sikerül immunizálni, így három hónap alatt mintegy 1,9 millióan kapták meg az EU-ban engedélyezett három vakcina valamelyikét.
Az ország átoltottság tekintetében lakosságarányosan az uniós átlag alatt teljesít.
Florin Cîţu miniszterelnök a napokban elmondta, várhatóan április közepére tudják növelni az oltási kapacitást naponta százezer dózisra, addig mobil oltóközpontokat is létesítenek, bevonják a háziorvosokat a vakcinálásba, és nekilátnak a negyedik vakcinával, a Johnson & Johnsonnal történő immunizálásnak is. Klaus Iohannis államfő ugyanakkor határozottan elutasította, hogy az EU-ban egyelőre nem engedélyezett orosz vagy kínai vakcinát is bevessék Romániában.
Az oltási folyamat felgyorsításával egy időben a bukaresti hatóságok a hatályos járványügyi korlátozások szigorítására kényszerülnek, a járvány harmadik hullámában ugyanis a naponta diagnosztizált fertőzöttek száma tartósan 6000 körül alakul, a kórházak telítettek, az intenzív osztályokon ápoltak száma pedig az ágykapacitás felső határát jelentő 1400-hoz közelít.
A tavaly tavasszal foganatosított két hónapos lezárástól eltérőn ezúttal nincs tervben országos karantén bevezetése, viszont hétvégenként 20 órára hoznák előre a kijárási korlátozás jelenlegi 22 órai kezdetét, és szombaton és vasárnap korlátozzák a boltok nyitvatartását.
Ezzel egy időben nézeteltérések alakultak ki a helyi és a központi hatóságok között. Bár Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron egyaránt meghaladta a fertőzöttek aránya a 6 ezreléket, a hatályos rendelkezések ellenére csak a bánsági nagyvárosban foganatosítottak vesztegzárat, más esetekben – például Bukarest V. kerülete vagy az erdélyi Nagyenyed – a kormány területi megbízottai megvétózták a lokális korlátozásokat.
Bukaresti illetékesek egyébként a nyilatkozataikban helytelenítik a Covid-útlevelek bevezetését, Iohannis elnök szerint például a hasonló európai tanúsítványokat orvosi célra kellene használni. Ezzel együtt a román hatóságok a gyakorlatban már alkalmazzák, elfogadják az ilyen dokumentumot, a fokozottan fertőzöttként nyilvánított országokból is karanténmentesen utazhat be Romániába az, aki megkapta valamely védőoltás mindkét adagját. Claudiu Năsui román gazdasági miniszter a napokban elmondta,
az európai vakcinaútlevél bevezetéséig a bukaresti hatóságok igazolványt fognak kibocsátani mindazoknak, akik megkapták már a koronavírus elleni vakcinát, és turisztikai céllal szeretnének utazni.
Javuló mutatók, növekvő szigor Szlovákiában
A szétesőfélben levő Matovič-kormány ellenére – eddig hat miniszter mondott le – Szlovákiában ha lassan is, de javul a járványhelyzet. A halottak száma ugyan naponta 60-70-nel nő, és az áldozatok összesített száma már 9300-nál jár, azonban fokozatosan mérséklődik a kórházakra nehezedő nyomás. Március elején még majdnem 4000 embert ápoltak vírusfertőzéssel a kórházakban, azóta ha lassan is, de ez a mutató 3400 alá csökkent.
Az 5,4 milliós országban a legalább az első adag vakcinát megkapó személyek száma átlépte az 580 ezret, a második oltással is rendelkezők száma pedig meghaladta a 250 ezret.
A lakosság 70 éves korig AstraZeneca-vakcinát kap, 70 év felett pedig Pfizert vagy Modernát – a váratlanul beszerzett 200 ezer Szputnyik V vakcina egyelőre raktárban porosodik. Ugyan napi átlagban összesen 20 ezer beoltást is elvégeznek, azonban az uniós forrásokra hivatkozó Hospodářské noviny című cseh gazdasági napilap szerdán arról írt, hogy június végéig Szlovákia lakosságának beoltottsága csupán 39 százalékos lesz, aminél csak a horvát és a bolgár mutató lesz alacsonyabb (Magyarország esetében a prognózis 53 százalékról szól). A javuló járványhelyzet ellenére szó sincs semminemű lazításról, sőt például múlt szombattól április 28-ig tilos a turisztikai célú külföldre utazás, 20 óra után pedig már tilos a sportolás a természetben is. Eduard Heger pénzügyminiszter, aki átmenetileg az egészségügyi tárcát is vezeti, szerdán közölte:
húsvét közeledtével ugyan nem szigorítanak tovább, a hatályos korlátozásokat azonban szigorúbban ellenőrzik. A vészhelyzetet április végéig meghosszabbították.
A gazdaság természetesen megsínyli a január óta tartó lezárásokat. A pénzügyminisztérium háttérintézményének számító Pénzpolitikai Intézet (IFP) legfrissebb prognózisa szerint a kiskereskedelem zsugorodása, a csökkenő lakossági fogyasztás miatt idén Szlovákia gazdasága legfeljebb 3,3 százalékkal bővül, miközben február elején még 4,3 százalékot vártak.
Szerbiában abban bíznak, hogy hamarosan javulnak a mutatók
Szerbiában a javuló oltási eredmények ellenére nem csökken a fertőzöttek száma, de abban bíznak az illetékesek, hogy a növekvő átoltottság és az eddig alkalmazott óvintézkedések együttesen rövid időn belül meghozzák az eredményeket.
Nem enyhítették az óvintézkedéseket, továbbra is zárva tartanak a bevásárlóközpontok és a vendéglátóipari létesítmények, mivel a fertőzöttek száma még mindig magas. Arról is döntöttek, hogy oltási igazolással korlátozás nélkül be lehet lépni Szerbiába.
Az országban eddig mintegy 2,2 millió adag vakcinát adtak be, 1,3 millióan vették fel az első dózist, csaknem 900 ezren pedig már mindkét adagot megkapták.
A vakcináció önkéntes alapon történik, a polgárok egy internetes alkalmazás segítségével igényelhetik. Mindemellett az utóbbi napokban rendre ötezer felett volt az új fertőzöttek száma. A járvány kitörése óta összesen 3,3 millió tesztet végeztek, és 566 669 fertőzöttet azonosítottak, a halálos áldozatok száma a napokban haladta meg az ötezret, a halálozási ráta 0,9 százalék.
Helyben topog az oltás Ukrajnában
Ukrajnában ezen a héten több alkalommal is megdőlt az elhalálozási negatív rekord. A hét első napján 333-an, másnap már 342-en vesztették életüket a koronavírus szövődményeinek következtében. A végzetes kimenetelű esetek napi száma az elmúlt egy évben még soha nem lépte át a 300-as határt. Már az 1,6 millióhoz közelít a fertőzöttek száma, a halottaké pedig elérte a 31 ezret.
Ukrajnában adaptív karantén van érvényben, egyre több régió kerül a legveszélyesebb, vörös kategóriába.
A héten már nyolc megye, köztük Kárpátalja és a főváros, Kijev is vörösbe soroltatott. Itt az alapvető fontosságú dolgokat árusító boltok kivételével minden zárva tart, szünetel az oktatás, a tömegközlekedés működtetéséről viszont helyben dönthetnek, Kijevben nem állt le a metró, viszont Kárpátalján sem busz, sem vonat nem közlekedik.
A kormány szigorította a maszkviselés szabályait, ezentúl a vörös zónába sorolt megyékben a közterületeken is kötelező a viselése. Aki nem engedelmeskedik a felszólításnak, azt 170 hrivnyára, mintegy 1700 forintra büntethetik, de aki tömegközlekedési eszközön vagy állami hivatalban tartózkodik szájmaszk nélkül, az akár 17 ezer hrivnyás, 170 ezer forintos bírságot is kaphat.
Az egészségügyi szaktárca javaslatára az ukrán kormány úgy döntött, hogy március 24-től külföldi állampolgárok csak 72 óránál nem régebbi PCR-teszttel léphetnek be az országba. Eddig az Ukrajnába belépni szándékozó külföldi állampolgároknak elegendő volt egy speciális Covid-biztosítás megkötése, amely megbetegedés esetén fedezi az ellátás költségeit. Az sem számít majd, hogy az illető az Ukrajna által zöld vagy piros kategóriába sorolt országból érkezik-e. Ukrán állampolgárok esetében nincs szükség tesztre, ugyanakkor kéthetes karanténra kényszerülnek.
A kabinet emellett az eredeti 28 nap helyett három hónapra módosította a koronavírus elleni vakcina két dózisának beadása közötti időt, közölte Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter.
Ukrajna eddig csupán 500 ezer adag indiai CoviShield vakcinát vásárolt, amellyel február 25-én kezdték el az oltási kampányt, ami nagyon lassan halad, eddig csupán alig 150 ezer személyt oltottak be a 40 milliós országban.
Erősödik a járvány Horvátországban
Az elmúlt héten Horvátországban naponta csaknem kétezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak a hatóságok, ennek ellenére a kormány nem tervez további országos szigorításokat. Az aktuális óvintézkedésekről a megyék maguk dönthetnek. Ennek hátterében minden valószínűséggel az idegenforgalom áll, hiszen húsvét hagyományosan a turistaszezon kezdete, ami a gazdaság fő motorja. A szezon megmentésének érdekében a zágrábi kormány támogatja a Covid-útlevél bevezetését, mégpedig elsősorban a külföldiek zavartalan hazautazása miatt, mivel az országba való belépéskor a turistáknak nem kell majd efféle okmány, sem negatív tesz. Ami az átoltottságot illeti,
Horvátországban valamivel több mint 400 ezer polgár kapta meg az első vakcinát, közülük 80 ezren mindkét adagot.
A horvátok csak nyugati vakcinákat használnak, leginkább az angol–svéd AstraZenecát, mégpedig minden korosztálynál. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a lakosság épp ezzel az oltóanyaggal a legszkeptikusabb. A rendelőkben a páciensek 30 százaléka vissza is utasítja. Hogy az említett oltóanyag iránti bizalmat növeljék, Andrej Plenković miniszterelnök, Gordan Jandroković házelnök és Vili Beroš egészségügyi miniszter szerdán a nyilvánosság előtt vette fel az AstraZeneca oltását. Az oltóanyagok iránti bizalom erősítése fontos a horvátoknál, hiszen a felmérések szerint egyelőre csupán a lakosság fele tervezi magát beoltatni, ez viszont kevés a nyájimmunitás eléréséhez.
