BUX 52,866.56
+1.75%
BUMIX 4,177.94
-0.40%
CETOP20 2,448.67
+1.16%
OTP 17,850
+2.26%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
0.00%
+0.26%
-0.20%
ZWACK 16,700
0.00%
-4.35%
ANY 1,540
-1.28%
RABA 1,335
+3.49%
-0.81%
-0.59%
+3.67%
+1.61%
-0.47%
+4.17%
-1.88%
+1.07%
+0.36%
OTT1 149.2
0.00%
+2.67%
MOL 2,750
+3.00%
+1.35%
ALTEO 2,120
+0.47%
0.00%
-0.83%
EHEP 1,510
+2.03%
-0.41%
+0.24%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.36%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
-0.51%
+4.95%
-1.60%
-1.27%
0.00%
-3.95%
NUTEX 14.66
-0.81%
GOPD 12,400
-2.36%
OXOTH 4,580
+0.66%
-1.98%
NAP 1,178
-0.17%
0.00%
-10.02%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Kilövésre kész a műegyetem műholdja

A start magyar idő szerint szombat reggel 7:07-kor lesz megtekinthető online. Az orosz rakéta 18 ország 38 műholdját állítja majd pályára.

A tervek szerint szombaton startol Bajkonurból (Kazahsztán) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold.

A SMOG-1 műholdat egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 rakéta juttatja a világűrbe

- közölte a műegyetem csütörtökön.

Az orosz rakéta startja magyar idő szerint szombat reggel 7:07-kor lesz megtekinthető a következő linken. A rakéta 18 ország 38 műholdját állítja majd pályára.

A közlemény szerint a negyedik magyar műhold az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére.

A SMOG-1 műhold vázszerkezete. Fotó: www.gnd.bme.hu

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata. Erre utal a műhold neve is. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

Újdonsága, hogy harmadlagos küldetésként egy fékező hatású mágnesesen veszteséges anyag került a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18-25 éves pályaélettartamot, annak érdekében, hogy minimalizálja azt az időt, amelyet űrszemétként tölt a Föld körül a műhold, miután befejezi aktív küldetését.

Az új magyar műhold a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával készült. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A SMOG elnevezésű kisműholdak fejlesztése 2014-ben indult a Műegyetemen. Két repülő példány készült belőlük, amelyek közül az egyik SMOG-P néven 2019. december 6-án kapott startlehetőséget és küldetését 2020. szeptember 28-án sikeresen fejezte be. A SMOG-1-et 2020. szeptember 6-án Magyarország római nagykövetségének segítségével szállították el Rómába, ahol az Unisat-7 nevű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe került be.

Ebben várja, hogy március 20-án 18 ország 38 műholdjával együtt pályára állítsa 498 kilométer magasságban a Szojuz-2.

A többlépcsős pályára állítási folyamat miatt a SMOG-1 műhold első jeleiről a becslések szerint a jövő hét elején tudnak a szakemberek tájékoztatást adni.

A közleményben beszámolnak arról is, hogy a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán 2022-ben űrmérnök mesterképzési szak indul, ahol felkészülhetnek a hallgatók a jövő új iparágát jelentő űrtechnológiai kihívásokra.

Kapcsolódó cikkek