Milyen feladatok, kihívások várnak a lízingszövetségre, mit tervez a szervezet új elnöke?
Mivel az elnökség munkájában eddig is részt vettem, ezért az alapvető irány rövid és hosszú távon is megmarad. Ám a hangsúlyok áthelyeződnek, például új bizottságok létrehozását tervezem. Az egyik, számomra mindig is prioritást élvező szövetségi feladat a lízingszakma ismertségének további növelése, mert a jelenlegi helyzetben a lízing gazdasági szerepe még fontosabbá vált. Az elsődleges feladat, hogy a lízingre az egyik legkedvezőbb eszközfinanszírozási formaként tekintsenek a gazdaság szereplői, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások. Ezzel szoros összefüggésben fontosnak tartom azt is, hogy az eszközberuházásokról szóló párbeszédekben, döntés-előkészítő munkában szakértőként minél szélesebb körben vegyen részt a Magyar Lízingszövetség. Természetesen rövid távon azon kell dolgoznunk, hogy a koronavírus-járvány miatti megtorpanásból mielőbb növekedő pályára állítsuk a lízingpiacot. Annyiban kedvező a helyzet, hogy a múlt évben a pandémia ellenére bőven a várakozások felett teljesített a piac.
A válság kitörése után közvetlenül a Magyar Lízingszövetség 500-550 milliárd forintos kihelyezést várt 2020-ra, ehhez képest jóval magasabb, 639 milliárd forinttal zártuk az évet.
Összességében tehát nem lesz radikális irányváltás, de az elmúlt év tapasztalata alapján el kell kezdeni felkészülni az előttünk álló kihívások akár más módszerekkel történő kezelésére, ez középtávon új irányokat is kijelöl. A lízingpiacnak továbbra is együtt kell élnie a folyamatosan változó trendekkel, nem szabad lemaradnia, csak így tudjuk konzerválni a gyors reagálásban rejlő versenyelőnyünket. Ilyen új irány lehet a szakma alkalmazkodása a digitális és fenntarthatósági irányvonalakhoz, az ezeknél megjelenő speciális igényekhez alkalmazkodó finanszírozási formákat kell kínálnunk.
Hogy látják az idei évet? Mikor kellene megtörténnie a gazdaságpolitikai fordulatnak, hogy idén növekedhessen a lízingszakma?
Egyelőre korai bármilyen konkrét előrejelzést adni, hiszen a koronavírus-járvány még mindig visszafogja a gazdaságot, és nem lehet pontosan látni, mikor indulhat meg a fejlődés. Én azonban bizakodó vagyok. Természetesen megnehezíti a tervezést, hogy a magyar gazdaság különböző ágazatait nagyon eltérően érinti a válság, ez pedig a finanszírozási oldalon is látható.
A mostani kilátások szerint a tavalyi 639 milliárd forintnál nagyobb kihelyezés várható 2021-ben, de a 2019-es 740 milliárd forintos szint elérése egyelőre nem reális.
Reméljük, hogy az év második felében tovább erősödik a finanszírozás iránti kereslet, ehhez persze szükség van arra, hogy a beruházási kedv – amely a lízingpiac egyik legfontosabb motorja – is növekedő pályára kerüljön. Itt van tér az előrelépésre, hiszen a hosszú távú adatok szerint 2020-ban a beruházások volumene a húsz évvel ezelőtti, 2000-es szintet 97 százalékkal haladta meg, ezzel szemben 2019-ben – azaz a járvány nélküli évben – 105 százalékkal nőtte túl a 2000-ben mért szintet.
Fotó: MW
Mennyire torzítja el a normál finanszírozást, hogy a lízing esetében is döntően a támogatott, NHP-s forrás iránt van kereslet?
A kedvezményes jegybanki programok kétségtelenül erős támaszt nyújtanak a lízingpiacnak. Vannak lízingszegmensek, ahol kiemelkedő a Növekedési hitelprogram (NHP) konstrukcióinak szerepe, például az agrárgép-finanszírozás. A kedvezményes konstrukciók egyik célja, hogy fenntartsák a források iránti keresletet, és biztosítsák a vállalkozások fejlődéséhez szükséges finanszírozást. Azt is fontos látni, hogy konjunktúra idején az alacsony kamatkörnyezet miatt volt és lesz is igény a piaci alapú lízingkonstrukciókra. A Magyar Lízingszövetség és a tagvállalatok egyik legfontosabb célja bemutni a vállalkozásoknak, hogy a lízingkonstrukció az egyik legköltséghatékonyabb, legrugalmasabb eszközfinanszírozási forma. Lényeges, hogy ma már nem szabad csak a jármű-finanszírozással azonosítani a lízinget, ugyanis – ahogy mondtam – szinte bármilyen termelőeszköz finanszírozására tudnak megoldást nyújtani a lízingvállalatok, értve ezalatt akár a kiegészítő szolgáltatásokat is. A pénzügyi lízing területén a jelenlegi piaci környezetben gazdaságélénkítő és garanciaprogramok nyújtanak lehetőséget, az operatív lízing esetében pedig fel kell térképezni és ki kell használni az új lehetőségeket.
A moratóriumot a lízing esetében a kkv-k az átlagnál magasabb arányban vették igénybe. Történt-e változás a második szakasz hatálybalépése után, és miként készülnek a júniust követő időszakra?
A moratórium tavaly március közepi bevezetése fontos és szükséges lépés volt annak érdekében, hogy a járvány miatt kialakuló súlyos gazdasági visszaesés közepette legyen pénzügyi mozgásterük a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek. Mivel a védernyő lehetősége ma még mindenkinek elérhető, ezért a konkrét mérleget még nem lehet megvonni. A lízingcégek azonban már készülnek a következő időszakra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknak a vállalkozásoknak szándékoznak további alternatívát nyújtani, amelyek várhatóan a moratórium lejárta után is nehéz pénzügyi helyzetben lesznek. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az érintett vállalkozások minél előbb megkezdjék az egyeztetést az adott lízingtársasággal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy
a lízingdíjat törlesztő vállalkozások és magánszemélyek is készüljenek arra, hogy a moratórium vége után ismét meg kell kezdeni a havi díjak fizetését.
Érdekes módon a moratórium cégekre gyakorolt hatását csökkenthetik is a lízingcégek, hiszen kiemelt szerepet játszanak a gazdaság újraindításában azzal, hogy a folyamatosan amortizálódó és sok esetben a vállalkozások elsődleges bevételi forrását nyújtó termelőeszközök zavartalan használatát, s így a cégek bevételtermelő képességének fennmaradását biztosítják. Emellett pedig az egyik legkönnyebben elérhető finanszírozásként az új eszközök beszerzésével is segíthetjük a korábban a moratórium hatálya alatt lévő ügyfelek üzleti lehetőségeinek bővülését.
Címlapkép: Shutterstock
