Szakmai kiadvány segíti az egészségtudatosságot erősítő klubokat

A Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ) a Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubbal (DEAC) 2018-ban indította el a Sportklubok az Egészségért pilot programját, melynek célja az egészség-orientált sportklubok szemlélet megismertetése és elterjesztése a hazai sportegyesületek körében – áll a szervezetek közleményében.

Mint írták, a Sportklubok az Egészségért Program egy fókuszáltan hazai sportszervezetekre létrehozott, de nemzetközi gyökerekkel is rendelkező modell, hiszen a már bizonyított Sport Clubs for Health (SCforH) programot is figyelembe veszi. Az SCforH modellt az Európai Unió számos tagállama adaptálta, a nemzetközi környezetben az egyik legelfogadottabb sportszervezet-fejlesztési mintának számít. A Sportklubok az Egészségért Program a megújulásra nyitott verseny – és szabadidősport szervezetek számára kínál kidolgozott, letesztelt módszert, annak érdekében, hogy az egészségvédő testmozgás bevezetésével a meglévő célcsoportjaik, vagy ettől szélesebb kör számára nyújthassanak egészségfókuszú mozgásprogramokat, szolgáltatásokat.

A sikeres megvalósítás érdekében a szervezet módszertani kiadványt állított össze,

melyben konkrét iránymutatást nyújt az érdeklődő szervezeteknek. Az ezt megalapozó kutatásban azt vizsgálták, hogy mekkora mértékű megtakarítást lehetne elérni a fizikai inaktivitással szoros kapcsolatban álló betegségek és szövődményeik, illetve a táppénz értékek vonatkozásában.

A kutatást megalapozta azt a tény, hogy a fizikai inaktivitás csökkenése pozitívan hat a termelékenységre,

hiszen betegszabadság miatt kevesebben vesznek igénybe táppénzszolgáltatást. Egy külföldi kutatás az elmúlt évszázad gazdasági fejlődésnek vizsgálatakor arra a megállapításra jutott, hogy a populáció egészségi állapotának fejlődése a gazdasági növekedés mintegy 30-40 százalékáért tehető felelőssé.

Tekintettel arra, hogy hazánk lakosságának döntő része az ún. konvergencia régiókban él, amely típusú régiók az EU leginkább felzárkóztatásra váró területi egységeinek tekinthetőek, ezért

a magyar nemzetgazdaság szempontjából sem mellékes,

hogy az itt élő lakosok milyen egészségi állapottal és ebből kifolyólag munkatermelékenységgel rendelkeznek. A tanulmány szerint megállapítható, hogy az ezen régiókban élő férfi lakosság várható és egészségben várható élettartama is elmarad az EU-s átlagtól, míg a nők esetében ugyanez az egészségben várható élettartamról (leszámítva a Nyugat-Dunántúlt) mondható el.

Kiemelték, az eredmények alapján megállapítható, hogy a fizikai inaktivitással összefüggésbe hozható betegségcsoportok közül

a szív és érrendszeri megbetegedések képviselik a legnagyobb költségtömeget a NEAK-nál (több, mint 73 milliárd Ft 2017-ben),

melyet a magas vérnyomás betegség (47,7 milliárd Ft) és a 2-es típusú diabetes (45 milliárd Ft) követ. Ennek megfelelően ugyanezen három betegségcsoport az, amelyekben a legnagyobb mértékűnek tekinthető a fizikai inaktivitásnak köszönhető költségek összessége (szív és érrendszeri megbetegedések 28,7 milliárd Ft, magas vérnyomásos betegség 10,7 milliárd Ft, 2-es típusú diabetes 10,2 milliárd Ft). Minden betegségcsoportot figyelembe véve a 2017-es évben a konvergencia régiókban a NEAK finanszírozta betegellátásban 63,5 milliárd Ft-ot tekinthetünk a fizikai inaktivitásra visszavezethetőnek.