Az állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács újabb, köztük gazdasági jellegű büntetőintézkedéseket vezet be Fehéroroszországgal szemben, és szankciókkal sújt fehérorosz tisztségviselőket is válaszként arra, hogy a fehérorosz hatóságok vasárnap minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, és őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót, valamint barátnőjét Sofia Sapegát.
A hétfőn kezdődött kétnapos csúcstalálkozójuk elején
a tagállamok vezetői egyben felszólították az európai légitársaságokat, hogy kerüljék el Fehéroroszország légterét (ezt jó néhányan már meg is tették),
és felkérték a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), hogy indítson vizsgálatot az ügyben. Felszólították a tagállamok szakminisztereit, hogy intézkedjenek az EU légterének és repülőtereinek lezárására a fehérorosz légitársaságok által üzemeltetett járatok előtt, követelik a két letartóztatott azonnali szabadon bocsátását, és szolidaritásukat fejezték ki Lettországgal a lett diplomaták Fehéroroszországból való indokolatlan kiutasítása miatt.
Az uniós válasz valódi mértéke a Politico szerint csak azután derül majd ki, hogy brüsszeli illetékesek, diplomaták és jogászok kidolgozzák a szankciók részleteit, amelyeknek ki kell állniuk bármilyen törvényességi próbát, mindenesetre a döntés az EU-ban szokatlan és meglepő gyorsasággal született meg. Ez annak köszönhető, hogy
Németország és Franciaország első perctől kemény álláspontot képviselt,
Így egyhangú döntés született, és az EU kész a hosszú harcra. „Mindaddig nyomást gyakorlunk a minszki rezsimre, amíg nem tartja tiszteletben a véleményszabadságot és a sajtót” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, aki reménysugarat is felvillantott a fehérorosz ellenzéknek.
Egy hárommilliárd eurós gazdasági és befektetési csomag áll készen Fehéroroszország számára, amint demokráciává válik
– jelentette ki. Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a 27-ek döntését, és közölte, hogy a washingtoni kormányzat vizsgálja, milyen módon vonja felelősségre Minszket, és a lépéseit szorosan koordinálja majd Brüsszellel.
Oroszország viszont kiállt a szomszédja mellett, „sokkolónak” nevezte az európai és amerikai felháborodást, és kettős mérce alkalmazásával vádolta őket.
A CNBC által idézett szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek előre tudnia kellett az incidensről, de akár engedélyeznie is azt.
Aljakszandr Lukasenka túlélése immár teljes mértékben Putyintól függ, és nem kockáztatta volna a Kremllel való kapcsolatát egy ilyen fennhéjázó lépéssel, hacsak nem kapott előbb zöld utat Putyintól
– vélekedett Timothy Ash, a Bluebay Asset Management feltörekvő piaci stratégája, aki szerint
nem maradtak fenn hidak a Nyugat felé, és Lukasenka kész feláldozni Fehéroroszország szuverenitását, hogy mentse a bőrét.
Putyin befolyása a fehérorosz elnök felett tovább erősödött azzal, hogy tavaly szeptemberben, a tömegtüntetések idején 1,5 milliárd dollárnyi kölcsönt folyósított Minszknek, és ígéretet tett a kétoldalú felfuttatására. Az EU-csúcson egyébként Oroszország is téma volt, Charles Michel, az ET elnökének tájékoztatása szerint a résztvevők elítélték a tagállamokkal és más országokkal szemben kifejtett „jogtalan, provokatív és bomlasztó” orosz tevékenységeket.
