A további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan használható eszközökre van szükség és fontos, hogy a gazdaság újraindulását ösztönző politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői, akik a Covid-19 világjárványt követő gazdasági újraindulásról készítettek elemzést, a közpénzügyi hatások tükrében.
Az elemzés legfontosabb következtetéseit három részben foglalja össze az ÁSZ: az első rész előrejelzések, gazdaságstatisztikai tényadatok, valamint költségvetési tervszámok alapján mutatja be, hogy milyen makrogazdasági lehetőségek és kockázatok befolyásolják a járványt követő gazdasági újraindulást.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása.
Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben a számvevőszék szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége.
Az elemzés első részében az elemzők rámutatnak:
2021 és 2023 között a nemzetközi és hazai szervezetek egyaránt a globális és a magyar gazdaság növekedését prognosztizálják.
A lakosság átoltottsága lehetővé teszi a gazdaság működését fékező korlátozások fokozatos megszüntetését, miközben a világ jegybankjai mindezidáig laza monetáris politikával támogatták a kormányok fiskális élénkítő intézkedéseit – teszik hozzá.
Ugyanakkor a szűk kínálati keresztmetszetek, az újraindulást követően a megtakarítások gyors ütemben történő fogyasztássá alakulása, a világkereskedelemben újra megjelenő protekcionista politikák, a nyersanyagárak alakulása összességében inflációs hatást valószínűsítenek – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Kérdés, hogy az emelkedő inflációt milyen ütemben reagálják le a jegybankok, miközben azok mozgásterét egy „árfolyamháborús„ helyzet is korlátozhatja.
A magyar gazdaság nemzetközi beágyazottságának szerkezetéből következően több évtizede újra és újra a felszínre kerül az az ellentmondás, hogy a fogyasztás- és a bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikus növekedése esetén romolhat a külkereskedelmi- és a fizetési mérleg egyensúlya. Ez egy gyors, spontán gazdasági felpattanás és az erőteljes kormányzati költekezés egymásra épülése esetén a jelenlegi helyzetben is veszély. Éppen ezért fontos, hogy a gazdaság újraindulását ösztönző politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – figyelmeztetnek az ÁSZ szakértői.
A pozitív kilátások mellett a bizonytalanság továbbra is jelen van, hiszen a szolgáltató szektor olyan mértékű visszaesésére, mint amilyen a járvány következtében bekövetkezett, nincs történeti tapasztalatunk, így az újraindulás forgatókönyve is ismeretlen – teszik hozzá az elemzők. Arra is fel kell készülni, hogy a kilábalás üteme elmarad a várttól, így szükség van a további gazdasági élénkítés érdekében flexibilis módon alkalmazható eszközökre.
Mint minden válságot követő kilábalás után, a gazdaság ezúttal sem tér vissza egy elképzelt, mi lenne, ha nem lett volna válság állapothoz.
Az újraindítás világszerte szektorális átrendeződést, a globális termelési láncok és a gazdaság egészének újrakonfigurációját hozza el. Fontos, hogy a magyar gazdaság egy olyan modernizációs lépéssorozattal kerekedjen felül a válság támasztotta kihívásokon, amely képes a fenntartható növekedés biztosítására. Mindezek alapján az ÁSZ elemzői az alábbi táblázatban foglalták össze a gazdaság újraindulására ható legfontosabb lehetőségeket és kockázatokat.
