A szerződés részes államainak következő konferenciája fontos lesz a fegyverzetellenőrzés orosz kilépés utáni útjainak átgondolására.
Kijelentette: az átláthatóság és kiszámíthatóság biztosításával a Nyitott Égbolt-szerződés hozzájárult a bizalomépítéshez. A szerződésből eredő kötelezettségekhez való visszatérés erősítené az európai és globális biztonságot és stabilitást – mondta.
Az Európai Unió most megvizsgálja, hogy
Oroszország döntésének milyen következményei lehetnek saját és partnereinek biztonságára.
Az Egyesült Államok november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt-szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást, miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.
Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.
Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást.