BUX 51,580.51
-0.71%
BUMIX 4,329.36
-0.45%
CETOP20 2,359.97
0.00%
OTP 17,740
-0.87%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.54%
-1.35%
ZWACK 16,400
0.00%
0.00%
ANY 1,595
-0.62%
RABA 1,505
-0.33%
0.00%
0.00%
-0.56%
-3.09%
-1.00%
+0.41%
-0.68%
-0.89%
-0.41%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,424
-0.90%
+1.00%
ALTEO 1,395
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.10%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
-0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
0.00%
+3.66%
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Majd' minden második termék megbukik a biztonsági ellenőrzéseken

Bővül a fogyasztóvédelem eszköztára a piacfelügyeleti törvény júliusban hatályba lépő módosítása miatt – írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A vámhatáron elvégzett helyszíni vizsgálatoknak köszönhetően az elmúlt években az ellenőrzött termékek darabszáma több mint ezerszeresére nőtt. A termékek visszahívása terén ugyanakkor a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szánnának nagyobb szerepet, mellyel a cégek megspórolják maguknak a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit – teszik hozzá.

Az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai évente több ezer, kereskedelmi forgalomban elérhető árucikk termékbiztonsági vizsgálatát végzik el. A laborvizsgálatok a ránézésre meg nem állapítható veszélyforrások, kockázatok feltárását szolgálják.

A 2018-as 22 ezerhez képest 2019-ben 480 ezer, 2020-ban pedig már 27 millió termék került górcső alá.

Az ilyen módon feltartóztatott árucikkek nemcsak a magyar, de az európai piacról is kiesnek.

A jelenlegi előírások szerint a laborvizsgálatok alapján kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indít a piacfelügyelet.

Tavaly például a kereskedelmi forgalomban ellenőrzött 120 ezer termék közel 40 százaléka esetében kellett a hatóságnak intézkednie.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár
Fotó: Kallus György / VG

Az ITM szakmapolitikai programja a rövid távú stratégiai célok között említi a fogyasztóvédelmi partnerségek elmélyítését. Ennek már a gyakorlatban is működő példája, hogy az először botló vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság – áll a közleményben.

A közlemény szerint a piacfelügyeleti törvény tavalyi módosításának életbe lépésével a termékvisszahívásokban is teret nyer az együttműködő szemlélet. A július 16-tól hatályos újítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás.

A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat.

A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel váltva ki a hatósági eljárást.

A közlemény idézi Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt, aki kiemelte:

a vásárlók biztonsága természetesen a legkisebb mértékben sem csorbulhat. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek.

 

Kapcsolódó cikkek