A megismételt antitestvizsgálatok 88 százaléka lett határérték feletti a Semmelweis Egyetem (SE) laboratóriumi vizsgálatán – nyilatkozta az intézmény rektora az M1-en szerdán.
Merkely Béla tájékoztatása szerint az SE felajánlása alapján 1195 olyan embernél végeztek ismételt tesztet, akinél korábban más vizsgálatok nem vagy nem elégséges szinten találtak antitesteket. A legmodernebb, pontos, érzékeny és régóta piacon lévő laboratóriumi teszttel végzett ismételt vizsgálaton 88 százalékban pozitív, a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött, határérték feletti antitestszintet találtak – emelte ki.
A kardiológis ismertette, hogy a pozitivitás a Szputnyik és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt.
A Sinopharm esetében azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye.
A rektor ugyanakkor kiemelte, hogy az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme, mivel nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) sem ajánlja ezt a módszert.
Merkely Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni.
A járvány negyedik hullámáról szólva Merkely elmondta, hogy elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát. Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is.
Az esetleges harmadik oltással kapcsolatosan a Semmelweis Egyetem vezetője elmondta, hogy szerinte a krónikus – például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő – vagy immunszupresszív kezelésben részesülő – betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki.
Az oltások keveréséről Merkely Béla úgy véli, hogy az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti.
