Fogalmuk sem volt az amerikaiaknak mi történik Afganisztánban

Hiába az elköltött 1000 milliárd dollár, az állandóan változó stratégia, az afgán korrupció, fenntarthatatlan projektek és a helyzet totális meg nem értése vezetett a 20 éves amerikai intervenció kudarcához – olvasható John Sopko, az afgán újjáépítés különleges főfelügyelőjének (Special Inspector General for Afghanistan Reconstruction, SIGAR) hétfőn megjelent jelentésében a Bloomberg szerint.

Az afganisztáni újjáépítési erőfeszítéseket figyelő szervezet számos jelentésben figyelmeztetett az amerikai döntéshozókhoz eljutó kozmetikázott adatokra, a SIGAR szerint volt olyan tartomány az országban, ahol a katonák 70 százaléka csak papíron létezett. Az Egyesült Államok emellett nem volt képes felismerni az etnikai csoportok jelentőségét a biztonsági erők körében. Így bizonyos egységek felszerelése a helyiek számára úgy tűnhetett, hogy az amerikaiak kivételeznek egyes etnikai csoportokkal.

Az elköltött dollármilliárdok sem feltétlenül hasznosultak megfelelően, köszönhetően az amerikai diplomaták és tisztségviselők gyors cserélődésének. A jelentés szerint az amerikai kormány 2002 óta küzdött azzal, hogy a megfelelő embereket megtalálja, azoknak adekvát kiképzést biztosítson és elegendő ideig tartsa őket az országban, hogy hatékonyan tudjanak működni. Ráadásul a cserélődő hivatalnokok még az átadás-átvétel menetét sem tudták megfelelően lebonyolítani. 

A legtöbb tisztségviselő alig egy évet töltött az országban vagy még annál is kevesebbet.

Az átgondolt, következetesen végigvitt projektet helyett így a sikert gyakran az elköltött pénz mennyiségében mérték, függetlenül attól, hogy az milyen hatással járt. A kongresszus részéről érkező nyomásra mind az újjáépítésben részvevő amerikaiak, mind az afgánok torzították a felelősségre vonhatóság intézményeit és nem volt divat az őszinteség és annak a vizsgálata sem, hogy mi működik és mi nem.

A kevés és nem megfelelő civil személyzet így nem volt képes felügyelni az amerikai pénzből megvalósuló beruházásokat, így egyre gyakrabban lett a siker mértéke a legkönnyebben kvantifikálható elköltött pénz mennyisége, ami egyre inkább a korrupció melegágya lett, és az amerikai célokkal ellentétben a kormány legitimitását is csökkentette. 

Az újjáépítésben részt vevő szervezetek körében a hibák beismerése sem volt támogatva, ami megnehezítette az alkalmazkodást és megakadályozta azok korrigálását is.

A fejlődés ellenőrzése és értékelése hiányában nem volt lehetőség a programok értékelésére, gyakran ezt kiszervezték külsős cégek számára, 

így nem ritkán fordult elő, hogy a projekt lebonyolítója és annak felügyelője ugyanaz volt, 

ami nyilván nem tárt fel olyan hiányosságokat, melyeket egy független ellenőrzés felszínre hozhatott volna. A jelentés példának hozza fel, hogy 

egyszerűbb volt megszámolni, hogy hány iskola épült, ám azt már nem tudták nyomon követni, hogy tanul-e ott valaki.

Az újjáépítés kapcsán fontosnak tartja megjegyezni az írás az előzetes felkészülés fontosságát is, ahogy a gyalogsági vagy tüzérségi műveleteket sem a háború kezdetekor találják ki, úgy az újjáépítéshez is kész tervekre van szükség.