A járványt követő lezárások során az UEFA szorosan együttműködött a szövetségekkel, a ligákkal és a klubokkal a mérkőzések elhalasztásának és visszatérésének kezelése, valamint a kapcsolódó pénzügyi terhek enyhítése érdekében. Előleget fizetett a szövetségeknek, és fenntartotta a kluboknak történő kifizetéseket, a közvetítő és kereskedelmi partnereknek történő visszafizetéseket pedig a következő szezonokra tolták el. A FIFA is gyorsan reagált, létrehozta a Covid–19 segélyezési tervet, és 1,5 milliárd dollárt bocsátott a nemzeti szövetségek rendelkezésére.
Az összegből 340 millió dollárt már 2020-ban felszabadítottak, amelynek több mint a fele támogatás volt.
Bár a járvány mérettől függetlenül minden klubot érintett, és relatív értelemben a legnagyobb hatást a mérkőzésekből származó bevételektől leginkább függőkre gyakorolta, abszolút értelemben a „Big Five” európai bajnokság viselte a legsúlyosabb közvetlen hatást.
A 2019/20-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11 százalékkal, 15,1 milliárd euróra csökkentek, ami azonban még mindig rekordmagas, 60 százalékos részesedést jelent az európai labdarúgópiacból. A járvány következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások nagyjából 40 százalékkal, 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárdra mérséklődtek, így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is
– mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.
2021 áprilisában robbant a hír az öt nagy európai bajnokság 12 klubjának megállapodásáról, miszerint a jelenlegi hétközi UEFA versenysorozatok (Bajnokok Ligája, Európa Liga) helyett egy európai szuperligát indítanának.
A labdarúgást irányító szervezetek, a ligák, a klubok, a műsorszolgáltatók, a szakértők és legfőképpen a szurkolók egyöntetűen negatívan reagáltak az ötletre, és a 12 klub közül kilenc már egy héten belül bejelentette visszalépési szándékát. Ennek a kezdeményezésnek is az lett volna az elsődleges célja, hogy a legnagyobb klubok extrabevételhez juthassanak.
Az európai szuperliga körüli zaj némileg háttérbe szorította az UEFA bejelentését, amely szerint 2024/25-től kezdődően jelentősen megváltoztatja a versenysorozatok struktúráját. Az UEFA úgy véli, hogy a „nagyobb tornák megfelelően átalakított lebonyolítási rendszere” és a mérkőzések számának növekedése folytatni fogja a média- és kereskedelmi bevételek ciklusról ciklusra történő emelkedését, amely a 2018/19-es és 2020/21-es között mintegy 30 százalékkal nőtt.
2021/22-ben indul először az UEFA Európa Konferencia Liga is, amelyet az UEFA azért vezetett be, hogy növelje a versenyek befogadó jellegét, és elősegítse a szolidaritást néhány kisebb szövetséggel.
Ez a szolidaritás elengedhetetlen a Covid–19 támasztotta kihívások leküzdéséhez, illetve kulcsfontosságú lesz a sportág hosszú távú fellendülése és növekedése érdekében.
Az egyes ligák pedig eltérően próbálták kezelni a pandémia okozta helyzetet, ami nemcsak a versenysorozatokat érintette másként, de a rövid és középtávú pénzügyi hatásai is különbözők voltak.
A bajnokságok eltérő döntései – a mérkőzések újrakezdése, a műsorszolgáltatóknak nyújtott visszatérítések, a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalások, valamint a klubok és bajnokságok támogatását célzó pénzügyi intézkedések – okozták a bajnokságok különböző mértékben csökkent pénzügyi eredményeit
– ismertette Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
A legszembetűnőbb, hogy miközben az öt nagy liga összesített bevétele 11 százalékkal, 15,1 milliárd euróra csökkent 2019/20-ban, a játékosoknak fizetett bérköltségek összértéke nem változott jelentősen. Ez rövid távon drámai hatást eredményezett: a Premier League és a Ligue 1 összesített bérköltség-árbevétel aránya rekordszintre nőtt, a másik három ligában pedig a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb szintet érte el
– fűzte hozzá.
