BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Sportgazdaság

Szuperliga: Darth Vader Palpatine szenátor ellen

Amilyen gyorsan felgyúlt, olyan gyorsan ki is aludt a labdarúgó-Európai Szuperliga lángja. A parázs azonban még sokáig izzani fog. Az Európai Labdarúgó-szövetség nem szeretné kiadni a kezéből az európai futball irányítását, a topklubok azonban nagyobbat harapnának a tortából. A pandémia az európai labdarúgás strukturális problémáit is felszínre hozta. A nagy egyesületek a gondok kezelését látták a Szuperligában, ami végül egyelőre csak gondot okozott. De vajon mit hoz a jövő, küszöbön a futball átalakítása?

Földrengéssel felérő hírre ébredt egy héttel ezelőtt a futballvilág. Múlt hétfőn tizenkét élklub bejelentette a labdarúgó-Európai Szuperliga létrehozását. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a lehető leghamarabb elindítják a bajnokságot, amelynek megalapítására 3,5 milliárd eurós tőkeinjekciót kapnak a JPMorgantől.

A Szuperligát hat angol – Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham, Chelsea, Manchester City –, három olasz – Juventus, AC Milan, Internazionale – és három spanyol sztárklub – Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid – hozta létre, első számú vezetője pedig Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke lett. A sorozatot húszcsapatosra tervezték 15 fix csapattal, a maradék öt helyen pedig cserélődtek volna a klubok.

A lépés azzal járt volna, hogy a Szuperligában részt vevő klubok nem szerepelnek tovább az Európai Labdarúgó- szövetség égisze alá tartozó Bajnokok Ligájában és Európa Ligában, de a nemzeti bajnokságokban továbbra is jelen lennének.

Az UEFA válasza nem sokat késett. Aleksander Ceferin elnök kapzsiságtól vezérelt klubok szégyenteljes kezdeményezésének nevezte a törekvést, ami egyben a futball szerelmeseinek arcon köpése. Egyúttal

azzal fenyegetőzött, hogy a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek majd részt válogatott mérkőzéseken, így világ- és Európa-bajnokságon sem, magukat a klubokat pedig akár már az idei BL- és EL-szezonból is kizárhatják.

Andrea Agnellit, a Juventus labdarúgócsapatának elnökét, a Szuperliga egyik vezetőjét ábrázoló falfestmény az olasz labdarúgó-szövetség római székháza mögött
Fotó: Andrew Medichini / MTI/AP

Mi is az a Szuperliga, és miért akarják a gigászok?

A koncepció az volt, hogy az amerikai majorsportok mintájára (NBA, NHL, NFL, MLB) egy önfenntartó franchise-rendszerre épülő ligát hoznak létre. Ezzel kikerülnének egy olyan mamutszövetséget, mint az UEFA.

Így a klubok által megtermelt bevételek magukhoz a klubokhoz vándorolnának vissza, nem lenne egy felettük álló szervezet, amely sápot szedne azért, hogy az ő égisze alatt futó versenysorozatban szerepelnek az egyesületek.

Nem véletlen az összevetés, hiszen például a Manchester Unitednek, a Liverpoolnak vagy éppen az Arsenalnak is amerikai tulajdonosai vannak, így ők jól ismerik az amerikai sportokban honos versenyrendszer előnyeit.

Adódik ugyanakkor a kérdés, hogy a nagy klubok a rosszak az általuk alapított Szuperligával együtt, akik hátba támadták a velük jól bánó UEFA-t? A hátba támadás fogalma talán megállja a helyét, erről beszélt Aleksander Ceferin UEFA-elnök is. Ugyanakkor merészség lenne kijelenteni, hogy az európai szövetség nem sáros abban, hogy idáig fajultak a dolgok. Az UEFA óriási pénzeket kaszál a különböző jogdíjakon a Bajnokok Ligáján keresztül. Ennek a bevételnek a nagy részét pont azok a gigaklubok termelik meg, amelyek megalapították (majd vissza is léptek) a Szuperligát. A szövetség korábban a húzd meg, ereszd meg taktikát alkalmazta a nagy csapatokkal szemben. 2015-ben bevezették az úgynevezett Financial Fair Play szabályzatot, amely kimondja, hogy egy klub csak annyit költhet el az átigazolási piacon, amennyi bevétele van.

Erre azért volt szükség, hogy megakadályozzák az olyan nagyágyúk hegemóniáján, mint például a Paris Saint-Germain vagy a Manchester City, amely klubok olyan gazdag, az arab világból jött olajmilliárdosok tulajdonában vannak, akik többször is bebizonyították már, hogy feneketlen a pénztárcájuk. Aki pedig megszegi ezt a pénzügyi szabályt, arra szankciók várnak. (Erre volt példa a többi között a Chelsea megregulázása azáltal, hogy kizárták két transzferidőszakból.) Ugyanakkor igyekezett is kedvezni a nagyok számára például azzal, hogy a négy topbajnokság (angol, német, olasz, spanyol) első négy helyezettje automatikusan ott van a BL-főtáblán (korábban, a 3. és 4. helyezettnek selejtezőt kellett játszania.)

A nagy egyesületek szerint ugyanakkor továbbra sem elég kedvező számukra az UEFA pénzvisszaosztási mechanizmusa.

Fotó: Zac Goodwin / MTI/AP

A szövetség zászlajára tűzte az erőviszonyok kiegyenlítettebbé tételét a futballban, vagyis igyekszik minél több segítséget nyújtani a kisebb kluboknak, hogy azok felvehessék a versenyt tehetősebb versenytársaikkal. Így a bevételek elosztásánál hangsúlyosabban megjelenik a szolidaritás, vagyis bár a torta alapanyagait főként a nagy klubok szerzik be, a sütiből a kisebbeknek is jut. Ha megnézzük az utóbbi évek eredményeit a topbajnokságokban, a Bajnokok Ligájában vagy akár az Európa Ligában, akkor láthatjuk, hogy az UEFA ez irányú törekvése inkább kevesebb, mint több sikerrel valósult meg. A vitát tehát nehéz eldöntetni, kicsit olyan, mintha a Star Wars-saga két főgonosza, Darth Vader és Palpatine szenátor csapna össze, csak a tét nem a Galaxis ellenőrzése, hanem a még több pénz.

Pénzügyi mentőövet láttak az új ligában

A klubok nem véletlenül időzítették a Szuperliga bejelentését hétfőre, az UEFA ugyanis ekkorra tervezte bejelenteni a Bajnokok Ligája reformját, ami amúgy (még jobban) épp a nagy csapatoknak kedvezne. A reformot végül el is fogadták. 2024-től a jelenlegi 32 helyett 36 csapat szerepel majd a főtáblán, ezáltal minden együttesnek minimum 10 mérkőzése lesz az eddigi 6 helyet, ennek köszönhetően pedig a bevételek is növekednek.

Az UEFA jelenleg a Bajnokok Ligájából származó bevételek 25 százalékát fölözi le, a fennmaradó 75 százalékot pedig visszaosztja a kluboknak.

A BL-ben csúcsra érő együttes 100 millió euró körüli összegben részesül – ebben benne van a győzelemért járó díj, a televíziós jogíjakból származó bevétel, illetve minden egyéb szponzori, merchandisinggel kapcsolatos pénz. Összehasonlításként: ez az összeg nagyjából megfelel annak, amit az angol Premier League kiesője (!) kaszál egy évben.

A topklubok úgy döntöttek, hogy köszönik szépen, de ez a felállás nem működik tovább számukra. Ezért több pénzt és mellé több irányítási jogot követelnek maguknak.

A Szuperliga-fiaskó megtépázta a klubok részvényeit

A FIFA, az UEFA és a szurkolók után a tőzsdei kereskedők is véleményt nyilvánítottak.

Erre jött még rá a pandémiás helyzet, ami miatt bár a klubok bevételei jelentősen megcsappantak – például azáltal, hogy nézők nélkül rendezik a mérkőzéseket –, ám a horribilis játékosfizetéseket és a szintén egeket verdeső átigazolási díjakat ugyanúgy ki kell termelni.

A Deloitte felmérése szerint a világ húsz leggazdagabb futballklubja a koronavírus-járvány miatt 2 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el a szezon végén.

A pandémiás helyzet tehát összességében előhozta a futballban egyébként is jelen lévő strukturális problémákat. Jó példa erre az FC Barcelona, amely bár a világ legértékesebb labdarúgóklubjának számít, több mint 1 milliárd euró adósságot görget maga előtt, amelynek csak egy része az, ami a pandémia miatti bevételkiesésből adódik.

Nem csoda tehát, hogy a topkluboknak (és valószínűleg még néhánynak) vonzó volt a Szuperliga, hiszen az alapító 12 klub bevétele összesen 827 millió euróval esett vissza a járvány miatt.

Az utolsó, a Covid–19 által még nem érintett szezonban, vagyis a 2018–2019-es idényben az UEFA 275 millió euró hozzájárulást fizetett ki az európai csapatoknak – ez az a keret, amiből a legkisebb klubok is részesültek.

A kupasorozatokban (BL, Európa Liga) induló klubok pedig összesen 3,1 milliárd euróhoz jutottak – ez kevesebb mint a fele a Szuperligát megalapító 12 klub összes bevételének. A 3,1 milliárd euróból kevesebb mint kétmilliárd került a BL-ben szereplő 32 csapathoz.

A klubok nem is tagadták, hogy elsősorban a pénzről szólna az új liga. A benne szereplő klubok markát fix 500 millió euró ütné évente, ami nem kis pénz, tekintve, hogy a 2018–2019-es idényben a 12 alapító klubból öt összesen nem ért el ennyi bevételt.

Nem sokan álltak a kezdeményezés mellé

Valószínűleg a Szuperliga sem számított ekkora ellenállásra. Az borítékolható volt, hogy az UEFA-nak finoman szólva sem nyeri el a tetszését a koncepció, és minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy megakadályozza a kezdeményezést. Ami meglephette őket (és talán mindenkit), hogy a szurkolók körében ekkora ellenszenv bontakozott ki az új liga ellen. Van ugyanis egy olyan aspektusa ennek a dolognak, ami a labdarúgásban hatványozottan jelen van a többi sporthoz képest. Ez pedig a hagyomány. A drukkerek azt szeretnék, hogy a csapatuk hétről hétre tétre menő mérkőzéseket vívjon hazája bajnokságában, és ne legyen automatikus helye egy elitligában kizárólag a státusza miatt, ha azt a zöld gyepen nem érdemelte ki.

A Chelsea Szuperligához csatlakozása ellen tüntetnek a klub szurkolói a londoni Stamford Bridge stadion előtt
Fotó: Neil Hall / MTI/EPA

Összezár a focivilág a szuperligás csapatok előtt

Az UEFA és a nemzeti szövetségek minden eszközzel küzdenek a sztárklubok saját versenysorozata ellen.

Ezt a részt hangsúlyozták volt és jelenlegi edzők, egykori és még aktív játékosok is, de a szurkolók is nekimentek a Szuperligának.

A Tottenham szurkolói szerint kapzsiság és önös érdek vezérelte az alapítókat, a Liverpool, a Manchester United, a Manchester City, az Arsenal és a Chelsea szimpatizánsai pedig közös nyilatkozatban ítélték el Szuperligát.

Ez színtiszta kapzsiság, ezek az emberek csalók. Az MU, a Liverpool, a Chelsea és a Manchester City tulajdonosainak semmi keresnivalójuk nincs az angol labdarúgásban

– jelentette ki Gary Neville, a Manchester United ikonikus játékosa.

A Manchester United legendás menedzsere, Sir Alex Ferguson szerint a szakadár együttesek az európai klubfutball hetvenéves történelmével mennek szembe.

Nem tetszik az ötlet, és az a személyes véleményem, hogy remélhetőleg nem jön létre ez a sorozat. Nagyjából mindenben egyetértek a tiltakozókkal

– ezt pedig James Milner, a Liverpool csapatkapitány-helyettese mondta.

Jürgen Klopp, a Liverpool német menedzsere pedig úgy fogalmazott: a legpozitívabb a Szuperligával kapcsolatban az, hogy nem valósult meg.

De Eric Cantona, David Beckham, Pep Guardiola, Antonio Conte, José Mourinho, sőt még a brit miniszterelnök, Boris Johnson is felszólalt a Szuperliga ellen. Mourinhót a hírek szerint emiatt menesztették a Tottenham edzői székéből.

De még az indulást információk szerint 3,5 milliárd euróval megfinanszírozó JPMorgan is elnézést kért, amiért részt vett a projektben.

A végét ismerjük, a támadások végül meghátrálásra kényszerítették a nagy klubokat. Bár vasárnap Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke és az Európai Szuperliga első embere kijelentette, hogy az alapító klubok nem léphetnek ki a Szuperligából, és szerinte csak idő kérdése, hogy egy hasonló kezdeményezés gyökeret verjen a labdarúgásban. Aleksander Ceferin UEFA-elnök pedig szankciókat helyezett kilátásába a Szuperligából való kilépést még be nem jelentő Real Madrid, Barcelona, Juventus, Milan kvartett ellen. Úgy fogalmazott, hogy a lázadó kluboknak viselniük kell a következményeket. Aligha van tehát még vége a történetnek.

Kapcsolódó cikkek