Varga Mihály: Saját utat kellett választanunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Amennyiben Magyarország a fősodortól külön utat jár, rendszerint támadják – különösen, ha ezt sikerrel teszi. Igaz ez a magyar gazdaságpolitikának a járvány okozta válságra adott válaszára is. A kritikák között vannak mindent eleve elutasító hangok, valamint más gazdaságfilozófiai felfogást képviselő megszólalások is” – állapította meg Varga Mihály pénzügyminiszter a Figyelő legfrissebb számában, „Válságkezelés – fősodorral vagy saját úton?” címmel megjelent publicisztikájában.
Varga Mihály szerint a tények azt mutatják, hogy a válságkezelés terén az uniónak nem sikerült ledolgoznia hátrányát az USA-val szemben sem a beavatkozások gyorsaságát, sem a méretét, sem a támogató szabályozási környezet kialakítását nézve.
A tárcavezető írásában emlékeztet arra, hogy a bürokratikus uniós intézményrendszer nehézkessé teszi a reagálást, így a fiskális szabályok módosítása, finomhangolása is vélhetőleg hosszadalmas folyamat lesz. Az előzetes várakozások abba az irányba mutatnak, hogy a 2022-es francia elnökség a fiskális szabályokat lazább irányba készül elmozdítani. Az EKB-nek a mennyiségi lazítási programját a hozamkörnyezet alacsonyan tartásával folytatni kell annak érdekében, hogy a periféria államainak az adóssága ne váljon fenntarthatatlanná.
Nem meglepő tehát az sem – érvel írásában a miniszter –, hogy azok az országok, amelyek látták, hogy gyors és nagy összegű beavatkozásra van szükség – amely az USA válságkezeléséhez van közelebb –, maguk léptek. Az igénybe vett forrást hitellel vagy – például Magyarország esetében – a központi költségvetésből biztosították. Ez kétségtelenül növelte azt a többlethiányt, amelyet a járvány elleni védekezés okozott. „A gazdaság minél gyorsabb újraindításához is szükség van az állami beavatkozásra, a beruházások és a munkahelyteremtés támogatására” – emelte ki Varga Mihály.
Hazánknak az unión belül – állapította meg – tehát ismét saját utat kellett választani.
Ezért a költségvetési hiány és az adósságráta meghatározásakor sem az EU esetlegesen megengedőbbé váló fiskális szabályaiból kell kiindulni. Azt a szűk mezsgyét szükséges megtalálni, ahol a gazdaság újraindításának a támogatási igénye és az adósságállomány piaci finanszírozási hajlandósága találkozik. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni.
Tekintettel arra, hogy a magyar kis méretű, nyitott gazdaság, a nagy adósság vállalása csak a külső sérülékenység és a devizakitettség növekedésével lehetséges, a hazai befektetői kör állampapír-felvevő képessége ugyanis korlátozott. Ezért az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak.
Ezt az elvet követtük az idei büdzsé módosításakor és a jövő évi költségvetési törvényjavaslat összeállításakor is. Így teremthető meg az összhang a gazdaság újraindítása, a családok biztonsága, a vállalkozások fejlődése és az ország teherbíró képessége között
– emlékeztetett írásában a pénzügyminiszter.
