Noha a tálibok vezetői – köztük a frissen kinevezett ügyvezető kormány miniszterelnök-helyettese, Abdil Gáni Baradar – már Kabul eleste előtt jártak Kínában, sőt az ország külügyminiszterével, Vang Jivel is tárgyaltak, a Kína szerepvállalásáról szóló hírek az iszlamisták által vezetett országban jócskán túlzók lehetnek a CNBC összeállítása szerint.
Az ország üdvözölte a tálibok által felállított ügyvezető kormány születését és akár az együttműködésre való hajlandóságát is jelezte, ám
ez még mindig nem feltétlenül jelenti azt, hogy hajlandó részt venni az ország újjáépítésében.
A tálibok vezette ország ugyan jelentős mennyiségű ásványkinccsel rendelkezik, az azok kiaknázásához szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre, és a kínai infrastruktúrát Pakisztánban érő iszlamista támadások megszaporodása is óvatosságra intheti Pekinget, még ha az ország kiváló terepe lehetne is az Út és övezet kezdeményezés kiterjesztésére.
Szakértők szerint Kína emellett tisztában van az ország törzsi realitásaival és azzal, hogy a tálib vezetés emiatt számos kvázi autonóm csoportból épül fel, így
a központi kormánnyal történő megegyezés sem feltétlenül garantálja a kínai befektetések biztonságát.
Ugyanakkor a hasonló feltételek nem akadályozták meg a kínai befektetéseket olyan országokban, mint például Szudán vagy Kongó.
Ennek ellenére a szakértők valószínűbbnek tartják, hogy a kínai beruházások az országban sokkal inkább a szíriai újjáépítési tervekre fognak hasonlítani, ami sok találgatás mellett kevés konkrét lépést hozott az ázsiai ország részéről.
Kína ugyan ért el sikereket például Iránt érintő büntető intézkedések kijátszásában, a tálibokra vonatkozó amerikai, európai és ENSZ-szankciók biztosan nem erősítik a beruházási kedvet Afganisztánban, mely Kína felől a muszlim többségű Hszincsiang tartományon keresztül közelíthető meg, mely tartomány lakossága Peking részéről leginkább brutális elnyomást tapasztal.
