Kapcsolatuk rendezését kérte Kínától és az Egyesült Államoktól az ENSZ-főtitkár. Antonio Guterres szerint egy újabb hidegháborúhoz vezethet, ha a két befolyásos nagyhatalom hagyja elmérgesedni a meglévő konfliktusokat – írta meg az AP.
A világ két vezető gazdasági nagyhatalmának együtt kellene működnie a klímakérdésben, a kereskedelmi és technológiai ügyekben pedig sokkal határozottabb párbeszédre volna szükség a kétségtelenül fennálló ellentétek dacára is, amelyek az emberi jogokat, a gazdaságot, a kiberbiztonságot és a Dél-kínai-tenger térségének függetlenségét érintik. Ezt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozta az Associated Press munkatársainak szombaton, a napokban esedékes éves ENSZ-csúcstalálkozó előtti hétvégén.
Azt mondta,
helyre kell állítanunk a két nagyhatalom közötti kapcsolatot. Létfontosságú, hogy megvitassuk a vakcináció, a klímaváltozás problémáit, és számos más globális kihívást is, amelyek megoldhatatlanok a nemzetközi közösség együttműködése nélkül.
Guterres már két évvel ezelőtt is a polarizáció kockázataira hívta fel a világ vezetőinek figyelmét, akkor az ütköző geopolitikai és katonai stratégiákat nevezte meg elsődleges veszélyforrásként. Mostani interjújában is kitért erre, hozzátéve, a két rivális stratégia a világ megosztottságához vezet, amit pedig mindenképp el kell kerülni.
Mindenáron el kell kerülnünk egy újabb hidegháborút. Más volna, mint az előző: valószínűleg veszélyesebb és nehezebben kezelhető
– mutatott rá Guterres.
A hidegháborúban, amely a második világháború végétől a Szovjetunió 1991-es széthullásáig tartott, az USA a Szovjetunióval és keleti blokkbeli szövetségeseivel állt szemben. Akkor két nukleárisan felfegyverzett szuperhatalom, illetve az általuk képviselt két versengő ideológia ütközött egymással: a kapitalizmus és a kommunizmus. Viszont mindkét fél tisztában volt azzal, milyen kockázatai volnának a nukleáris pusztításnak.
Ezzel szemben ma sokkal kevésbé kézzelfogható a helyzet, és már az a kríziskezelési tapasztalat is elveszett, amely a múltban még rendelkezésre állt
– vélekedett az ENSZ-főtitkár.
Arról, hogy Ausztrália atommeghajtású tengeralattjárókat szerez be az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségével, ezt mondta:
Ez csak kis darabja egy sokkal összetettebb kirakósnak.
A titkos megállapodás Kínát és Franciaországot is felbőszítette. Utóbbi korábban arról egyezett meg Ausztráliával, hogy legalább 66 milliárd dollár értékben szállít neki dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárókat.
Guterres az interjúban kitért arra is, hogy az ENSZ-közgyűlésen a vezetőknek nemcsak ezeket a kérdéseket kell megvitatniuk, de szembesülniük kell további három égető problémával is: az egyre romló klímahelyzettel, a még mindig tomboló világjárvánnyal és a tálibok uralta Afganisztán bizonytalan jövőjével.
Milyen szerepe lesz az ENSZ-nek az új Afganisztánban? Guterres erre azt mondta, fantáziavilágban él, aki azt hiszi, a szövetség képes lesz egyik pillanatról a másikra felállítani egy kormányt, amelyik garantálni tudja az emberi jogok tiszteletben tartását és azt, hogy sosem lesznek többé terroristák meg drogkereskedők az országban. Amerikai katonák ezrei és sok milliárd dollár sem volt elegendő ehhez, sőt, egyesek szerint csak rontottak a helyzeten – tette hozzá.
Ugyanakkor az Egyesült Államok, pontosabban Joe Biden elnök megerősítette az USA nemzetközi szervezetek iránti elkötelezettségét, amelyet Donald Trump korábbi elnök az „America First”, vagyis az „Amerika az első” politikára cserélt.
Biden a 2015-ös párizsi klímaegyezményhez is újra csatlakozna, amelyet amerikai részről szintén Trump mondott fel.
Guterres ezt az egyik legfontosabb fejleménynek nevezte, és hozzátette, a maga részéről az előző adminisztráció idején is mindent megtett azért, hogy működjenek a kapcsolatok
A Covid–19-járvány kezelésének és a globális felmelegedés megfékezésének kapcsán az országok közötti együttműködés hiányát rótta fel. Utóbbiról azt mondta, egy évvel korábban világosan látszott az elmozdulás a jó irányba, de az elmúlt időszakban lelassult ez a haladás, ezért új lendület szükséges. Előbbivel összefüggésben
teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Portugáliában a lakosság 80 százaléka már kapott védőoltást, addig ugyanez az arány jó néhány afrikai országban kevesebb mint 2 százalék.
Szerinte lehetséges és csak politikai akarat kérdése egy globális oltási terv kidolgozása. Egy ilyen terv összekötné a vakcinagyártó országokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a gyógyszergyártó vállalatokkal a termelés megkétszerezése és az oltások egyenlő elosztásának biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban a G20-csoport felelősségét hangsúlyozta.
Végül kitért a fejlett Észak és a fejlődő Dél ellentétére is, amelyet a globális biztonság és a klímaváltozás elleni közös cselekvés szempontjából is veszélyesnek nevezett.
