Megszünteti az arcfelismerő technológia használatát a Facebook, és törli az eddigiekben összegyűjtött 1 milliárd emberről szóló adatot is – közölte a társaság kedden a Wired szerint.
Mindez a technológia egyik legszélesebb körű használatának végét jelenti. Az arcfelismerés még a telefonok kinyitásához vagy épp a repülőtereken használatos, de a moszkvai metrón már bérletként is használhatjuk az arcunkat, és az áruházak is igyekeznek ennek a segítségével adatokat nyerni. A Facebook mesterséges intelligenciáért felelős alelnöke szerint a döntés az arcfelismerés pozitív használata és a növekvő társadalmi félelmek mérlegelésének segítségével született meg.
A vállalat a technológiát a fotókon, videókon és emlékekben szereplő emberek automatikus felismerésére és tagelésére használta 2010 óta. Ezek a címkék megmaradnak a jövőben is, és a vállalat által a különböző emberek társasági köreiről kinyert adatok is valószínűleg érintetlenek maradnak.
Az arcfelismerés a magánélethez való jog frontvonalává vált az utóbbi időben, így több nagy amerikai város is betiltotta annak használatát, míg a rendőri alkalmazása számos hibás letartóztatáshoz, Kínában pedig a muszlim ujgur kisebbség elnyomásához vezetett.
A lépés persze könnyen lehet, hogy az egyre erősebb kritikákkal és belső szivárogtatásokkal küzdő vállalat részéről csupán a cég imázsának javítására tett kétségbeesett kísérlet, hasonlóan a névváltáshoz.
Habár a Facebook a technológiát fotók jelölésére nem használja tovább, lezárt fiókok kinyitása vagy tranzakciók résztvevőinek azonosítása terén az használatban marad. Noha több mint egy milliárd archoz tartozó adatot törölnek, az ezen adatokkal fejlesztett DeepFace megmarad. A közösségi háló felhasználóinak mintegy harmada alkalmazza a címkézést ajánló funkciót az oldalon.
Az automatikus címkék mellett megszűnik az arcfelismerés használata a vakok és gyengénlátók számára, melynek segítségével a képen látható szereplőket azonosította korábban a vállalat.
A Facebook nem az első nagy techcég, mely szakít ezzel a technológiával, az IBM tavaly szüntette meg hasonló szolgáltatását, míg a George Floyd halálát követő szabályozói tétlenkedés az Amazont és a Microsoftot sarkallta arcfelismerő rendszereik értékesítésének felfüggesztésére.
Több kutató, mint például Joy Buolamwini, Deb Raji és Timnit Gebru dokumentálta, hogy ezen rendszerek a sötétebb bőrű nők esetében kevésbé pontosak, míg más kutatások az ázsiaiak, a fiatalok és mások esetében jelezték a szoftver hiányosságait.
Raji, aki több szervezet számára is dolgozott, a technológia politikai és etikai kérdései kapcsán kiemelte, hogy a Facebook lépése azért is fontos, mert a DeepFace volt az első mesterséges intelligencia, mely az arcfelismerés területén emberihez hasonló teljesítményt nyújtott, beindítva a technológia kommercializálódását és az arcokkal kapcsolatos adatok felhalmozását a teljesítmény növelése érdekében.
Ugyanakkor Raji úgy gondolja, hogy bár jó, ha a vállalatok nyilvánosan jelzik az egyes technológiák veszélyeit, nem szabad a cégek önkéntes lépéseire hagyatkozni a kérdésben, így a mostani lépés hatása is attól függ, milyen politikai hullámokat vet.
Noha az arcfelismerő rendszereket mind a két nagy amerikai párt politikusai előszeretettel bírálják, a kongresszus semmilyen törvényt nem fogadott el eddig annak használatával kapcsolatban.
