A NATO-szövetségesek készenlétbe helyezik erőiket, és további hajókat, illetve vadászgépeket küldenek a kelet-európai állomáshelyeire, megerősítve a szervezet védelmi erejét, miközben Oroszország is folytatja a katonai jelenlét megerősítését Ukrajnában és környékén – olvasható a NATO honlapján.
Az elmúlt napokban több szövetséges fél is bejelentéseket tett a jelenlegi vagy a közeljövőben esedékes haderő telepítésekről.
- Dánia egy fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet fog Litvániába telepíteni a NATO régóta tartó térségbeli missziójának támogatására.
- Spanyolország hajókat küld a NATO haditengerészetének, és fontolgatja vadászgépek küldését Bulgáriába.
- Franciaország kifejezte hajlandóságát, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt.
- Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légvédelmi tevékenységét a térségben, és készenlétbe helyez egy hajót, illetve szárazföldi egységeket is.
- Az Egyesült Államok is világossá tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta:
Üdvözlöm, hogy a szövetségesek további erőkkel járulnak hozzá a NATO-hoz. A NATO továbbra is minden szükséges intézkedést megtesz valamennyi szövetséges védelme érdekében, többek között a szövetség keleti részének megerősítésével. Mindig reagálni fogunk a biztonsági környezetünk bármilyen romlására, többek között a kollektív védelem megerősítésével.
A NATO mellett az is Ukrajna segítségére sietett: az Európai Bizottság első körben egy 1,2 milliárd euró összegű, makroszintű sürgősségi támogatási csomagot javasolt az országnak, és további 120 millió eurót különít el, hogy támogassa Ukrajna ellenálló képességének megerősítését.
A honlapon azt is leírják, hogy a Krím-félsziget 2014-es Oroszország általi annektálására válaszul a NATO növelte jelenlétét a szövetség keleti részében, többek között négy harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. Hozzáteszik, hogy ezek az egységek, amelyeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország, illetve az Egyesült Államok vezet, harcképesek, és leszögezik azt is, hogy jelenlétük egyértelművé teszi, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül.
Arról, hogy egy orosz–ukrán háború milyen hatással lehetne az európai gázellátásra, ITT írtunk.
