Interjút készített Novak Djokviccsal a BBC, melyben a teniszező elmondta, nem szeretné, ha az oltásellenes mozgalomhoz kötnék, ő csupán a választás szabadsága mellett kíván kiállni, ugyanakkor elmondta, hajlandó feláldozni részvételét a wimbledoni és a párizsi Grand Slam-tornákon is, ha ez az ára annak, hogy oltatlan maradhasson.
Mint ismert, a hússzoros Grand Slam-győztes világelsőt a múlt hónapban kitoloncolták Ausztráliából az oltási státusza miatt, noha elméletileg felmentést kapott az oltási kötelezettség alól. Azonban az ausztrál bevándorlási miniszter személyesen vonta vissza a vízumát, mondván,
jelenléte erősítené az oltásellenes hangokat az országban.
A teniszező ennek ellenére állítja, hogy sosem volt az oltások ellen, és a gyerekkori kötelező oltásokat is megkapta, ám mindig is támogatta azt a szabadságot, hogy eldönthesse, mit juttat a szervezetébe.
A melbourne-i őrizetbe vételét követő első interjúban a sportoló kitért koronavírus-fertőzésének gyanúsan kedvező időzítésére is, ám visszautasította azokat a feltételezéseket, melyek szerint a szerencsés vagy éppen kényelmes időben jelentkező pozitív teszt megszerzése szándékos vagy épp – mint azt a BBC is sejtette – hamisítvány volt.
Djokovic emellett reményét fejezte ki, hogy az oltási kötelezettségek változni fognak a jövőben, és még évekig folytathatja pályafutását, ám hajlandó lemondani a minden idők statisztikailag legnagyobb játékosa – vetélytársa Rafael Nadal pont az ausztrál versenyen szerezte meg 21. Grand Slam-trófeáját – címről, mintsem hogy beadassa magának az oltást.
Döntését elvi alapon hozta meg, mondván, szeretne a testével összhangban lenni, amennyire csak lehetséges.
Mint mondta, régóta tanulmányozza a wellnesst, a jóllétet, az egészséget és a táplálkozást, és a vakcina mellőzése mellett is részben azért döntött, mert tapasztalta, hogy diétájának vagy épp alvási szokásainak megváltoztatása milyen pozitív hatással volt sportolói teljesítményére. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy nyitott a lehetséges jövőbeli koronavírus elleni védőoltás irányában, hiszen mindannyian próbáljuk megtalálni a járvány végéhez vezetőutat.
A BBC kiemeli, hogy a délszláv háborúk idején felnövő teniszező ambícióit a szülei a családi arany eladásával és uzsorásokkal kötött megállapodásokkal finanszírozták, így a hat nyelven beszélő sportoló mélyen elkötelezett libertariánus lett, aki erőteljesen hisz az egyéni autonómiában. A cikk szerint nyilvánvalóan komolyan elgondolkozott a közjó és a személyes szabadság között feszülő konfliktuson, és az utóbbi mellett döntött. Bár nem zárkózik el teljesen az oltástól, a jelenlegi helyzetben nem fogja azt felvenni.
Az ausztrál esettel kapcsolatban elmondta, az nem volt számára könnyű, továbbá a vízumkérelmén szereplő hiba sem volt szándékos. Mindemellett nyilvánvalóvá tette, hogy deportálására nem az oltás hiánya vagy ezen hiba miatt került sor, hanem az ország bevándorlásügyi miniszterének döntése alapján.
A BBC interjúja mindezek mellett közli az egészségügyi szerkesztő ellenvetéseit is, melyek szerint miután világszerte több mint 10 milliárd adag beadott oltást követően mintegy 10-ből 6 ember kapott legalább egy dózist globálisan, nem igazán vehetők komolyak az oltással szembeni óvatosságra intő érvek, hiszen ma már tudjuk, hogy bár minden gyógyszerhez hasonlóan vannak mellékhatásaik,
orvosi szempontból rendkívül biztonságosnak tekinthetők és számtalan ember életét mentették meg.
A mellékhatások ritkaságát jelzi, hogy többre csak azután derült fény, amikor már milliós nagyságrendben kapták meg az oltásokat az emberek. Ezért a szerkesztő szerint amikor Djokovic arról beszél, hogy szeretne többet megtudni az oltásról, az nehezen érthető, különösen, hogy nemcsak egy vakcina létezik, hanem számos különbözőből lehet választani.
