Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan nem teheti meg, hogy bármilyen fegyveres konfliktusba beavatkozzon – hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Deák Dániel felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egyértelműen kijelentette: Magyarország célja, hogy ebből a háborús konfliktusból kimaradjon.

Megjegyezte: a jelenlegi információk szerint egyetlen NATO-tagállam sem küld katonákat Ukrajnába. Az elemző szerint

 Magyarország annyit tehet, hogy az és a tagállamaival egyetértve támogatja a közös álláspontot, lépéseket. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy Európa – így Magyarország is – kiszolgáltatott az orosz gáznak és kőolajnak. 

A földgáz és a kőolaj világpiaci ára már meg is emelkedett – tette hozzá.

Magyarország feladata továbbá a menekültek fogadása, ellátása – emelte ki az elemző, hozzátéve: több százezres menekülthullám fogadására is van terv. Deák Dániel emlékeztetett arra, hogy a Magyar Honvédség erőket csoportosított át Magyarország keleti térségébe. Feladatuk az – ahogy azt Benkő Tibor honvédelmi miniszter is mondta –, hogy ha a háborús konfliktus Ukrajna nyugati részére is átterjed, fogadják az érkező menekülteket, továbbá megakadályozzák, hogy a fegyveres konfliktus Magyarország területére is átterjedjen.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el. Mint mondta, jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendők lesznek-e – jegyezte meg.

A Nyugat nem akar katonai lépéseket mindaddig, amíg Oroszország nem akar NATO-tagállamot is megtámadni – vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.