Szignó került az Egyesült Államok és Szlovákia közötti védelmi együttműködési egyezményre (DCA) helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban. Szlovák részről Jaroslav Naď védelmi és Ivan Korčok külügyminiszter, amerikai részről pedig Antony Blinken külügyminiszter írta alá az egyezményt.
Utóbbi kiemelte, hogy az egyezmény együttműködésen és az egymás iránti kölcsönös tiszteleten alapul, és azt a két ország együtt fogalmazta meg, így megfelel mindkét kormány, valamint a szlovák és az amerikai nép érdekeinek egyaránt. Blinken azt is hangsúlyozta, hogy
a megállapodás nem jelenti állandó amerikai katonai támaszpontok létesítését, illetve az amerikai erők folyamatos jelenlétét Szlovákiában.
A tíz évre szóló, majd automatikusan megújuló érvényű egyezmény értelmében az Egyesült Államok térítésmentesen használhatja és fejlesztheti Szlovákia két legjelentősebb katonai repülőterét, amelyek azonban továbbra is szlovák tulajdonban maradnak, támaszpontokat építhet ki és hadászati eszközöket telepíthet északi szomszédunk területén. Lehetővé válik az is, hogy
Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája korszerűsítésére.
Az egyezményt mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bólintania, valamint az államfőnek is ratifikálnia kell. Az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, szerintük az megosztja a szlovákiai társadalmat. Azonban mivel a kormánykoalíció alkotmányozáshoz is elegendő többséggel rendelkezik, ez nem sokat számít.
Ugyanakkor kétségbe vonta az egyezmény alkotmányosságának egyes pontjait Maroš Žilinka legfőbb ügyész is, míg
a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) népszavazást kezdeményezne a kérdésben.
Joe Biden amerikai elnök január végén kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrán–orosz konfliktus miatt. Néhány nap múlva pedig John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy
Washington átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba, az utóbbiból pedig mintegy ezret vezényel át Romániába.
Az Egyesült Államok, a és az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vezényelt mintegy százezer katonát a közös határ mellé. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a maga részéről biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.
