Oroszország húsz leggazdagabb emberének felét nem sújtotta szankció az ukrajnai háború miatt, így egy szupergazdag, hatalmas milliárdoscsoport szabadon tevékenykedhet szerte a világon, jogi korlátozások nélkül – írja a Bloomberg.
Összességében legalább 200 milliárd dollár értékben sújtották orosz üzletembereket a szankciók, a Bloomberg elemzése szerint azonban több milliárdos nem került be a szankciós listába.
Az Egyesült Királyság tíz leggazdagabb orosz milliárdost szankcionált, az pedig kilencet. Ezzel szemben az Egyesült Államok mindössze négy üzletemberre vetett ki büntetőintézkedést. Mindhárom listán mindössze három férfi szerepel, Oroszország öt leggazdagabb embere közül négyet sehol sem szankcionáltak.
Oroszország leggazdagabb emberének, Vlagyimir Potanyin fémmágnásnak a vagyonát februárban 30 milliárd dollárra becsülték. A listán szereplő leggazdagabb szankcionált orosz Alekszej Mordasov. Oroszország negyedik legnagyobb acélgyártója meghatározó részvényesének a vagyonát az Európai Unió február 28-án, az Egyesült Királyság pedig két héttel később befagyasztotta.
Leonyid Mihelsont, a Novatek orosz gázipari vállalat vezérigazgatóját, Vlagyimir Liszin acélmágnást és Vagit Alekperovot, a Lukoil olajóriás elnökét sem érte semmilyen gazdasági retorzió, a Bloomberg hozzáteszi, valamennyien jelentős részesedéssel rendelkeznek Oroszország erősen átpolitizált üzleti környezetében működő, tőzsdén jegyzett társaságokban.
Szankciós szakértők szerint a befolyásos orosz milliárdosok bírálatának mellőzése legalább részben a hatalmas energia-, fém- és műtrágyagyártó cégekben betöltött kritikus részesedéseikkel függ össze.
Megvan az oka annak, hogy egyes oligarchákat keresünk, és annak is, hogy néhányukat pedig nem
– mondta John Smith, aki 2018 májusáig az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciókkal foglalkozó részlegét (OFAC) vezette. „Ez vagy azért lehet, mert úgy gondolják, hogy nincsenek közel a Kreml döntéshozatalához, vagy azért, mert túl nehéz őket szankcionálni, és a kormányok ki akarnak dolgozni egy tervezetet, mielőtt meghúznák a ravaszt” – fogalmazott a szakértő.
Az USA tanult a 2018-as tapasztalatokból, amikor szankcionálta Oleg Gyeripaszka milliárdost, aki a világ legnagyobb Kínán kívüli alumíniumvállalatát irányította. Emiatt megugrottak a világpiaci árak, és csak azután stabilizálódtak, hogy Gyeripaszka 2019-ben beleegyezett, hogy feladja az irányítást a Ruszal felett.
Egyes orosz üzletemberek az állami vállalatokhoz fűződő egyértelmű kapcsolatuk miatt kerültek célkeresztbe, vagyonuktól függetlenül: például Igor Suvalov volt miniszterelnök-helyettes, jelenleg az állami tulajdonú VEB bank elnöke, Szergej Ivanov pedig az Alrosza nevű gyémántvállalat és a Gazprombank igazgatósági tagja.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU is szankciókat vezetett be Alisher Usmanov ellen, aki a Metalloinvest acél- és vasérctermelő 49 százalékos tulajdonosa. Ingatlanainak és egyéb vagyonának nagy részét már vagyonkezelőkre ruházta át, amelyeknek így már nem kedvezményezettje. Ez a lépés megnehezítette a kormány azon erőfeszítéseit, hogy elkobozza a milliárdos vagyonát, beleértve egy 156 méter hosszú Dilbar jachtját is, amelyet jelenleg Németországban parkoltat. Miután az Egyesült Államok március 3-án szankcionálta Usmanovot, zárolva személyes vagyonát, az USA pézügyminisztériuma még aznap engedélyt adott ki, amely lehetővé tette a közvetve vagy közvetlenül a többségi tulajdonában lévő társaságok működésének folytatását.
Törökország válhat az orosz oligarchák új játszóterévé |
Címlapkép: SERGEY PYATAKOV / AFP
