Törökország válhat az orosz oligarchák új játszóterévé

Az orosz oligarchák új otthonra vadásznak, és nagyon úgy tűnik, hogy ez Törökország lesz – írja a CNBC. Mevlüt Çavuşoğlu török ​​külügyminiszter a CNBC-nek szombaton elmondta, hogy 

turistaként és befektetőként is szívesen látja a szankciók miatt kegyvesztett orosz oligarchákat, amennyiben üzleti kapcsolataik megfelelnek a nemzetközi jognak.

Ez egy nappal azután mondta, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök kijelentette, hogy „bizonyos tőkecsoportok” Törökországban „parkoltathatják az érdekeltségeiket”, a közelmúltban több orosz tulajdonú luxusvagyon érkezett az országba, például Roman Abramovics milliárdos magánrepülőgépe is. 

Az amerikai portál emlékeztet, hogy Törökország – egy EU-n kívüli, de NATO-tag – erősen ösztönözheti a feketelistán szereplő milliárdosokat, hogy az országba fektessenek be. A Reuters jelentései szerint a orosz oligarchák már most is aktívan keresnek befektetéseket Törökországban.

Az orosz pénzek bevonása hosszú távon árthat Törökországnak

– mondta a CNBC-nek Defne Arslan, a törökországi Atlantic Council vezető igazgatója, az Egyesült Államok ankarai nagykövetségének volt közgazdásza. Miközben Ankara határozottan bírálta Moszkva Ukrajna elleni invázióját, abbahagyta az olyan szankciók végrehajtását, mint amilyeneket az Egyesült Államok, az az Egyesült Királyság és mások rendeltek el.

Ehelyett felvette a semleges közvetítő szerepét, elősegítve az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Úgy tűnt, hogy a keddi isztambuli tárgyalások felkeltették az áttörés reményét, miután Moszkva beleegyezett a Kijev és Csernyihiv elleni katonai támadások leállításába, míg az ukrán tárgyalópartnerek semleges státusz felvételét javasolták biztonsági garanciákért cserébe.

Törökország névleges semlegessége nagyrészt érthető, mivel szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatai vannak Oroszországgal, különösen az energia, a védelem, a és az idegenforgalom terén. 

A külföldi befektetések és luxuseszközök beáramlása valóban jótékony hatású lehet a szorongatott török ​​gazdaságnak, amely tavaly szeptemberben válságos üzemmódba csúszott, mivel az unortodox kamatcsökkentések feljebb lökték a már amúgy is spirálozó inflációt.

Emre Peker, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég igazgatója és törökországi szakértője szerint azonban a nyugati tolerancia valószínűleg alábbhagy, ha Törökország aktívan kezdi el a szankcionált vagyonszerzést. Törökország aligha engedheti meg magának, hogy másodlagos szankciókkal sújtsák, tekintettel arra a nyomásra, amelyet a háború és az abból eredő orosz szankciók következtében már nehezednek a gazdaságára.

A múlt hónapban az 20 éves csúcsra, 54,4 százalékra ugrott, a líra összeomlása és a szárnyaló nyersanyagárak közepette. A háború hatását teljes mértékben tükröző adatok még nem kerültek nyilvánosságra.

Oroszország Ukrajna elleni támadása bizonytalanabbá teszi Törökország gazdasági helyzetét

 – tette hozzá Peker.

„A következmények egyértelműek – folytatta. – Az inflációs nyomás nagyobb, destabilizálja a török ​​gazdaságot. A szankciók becsapódása korlátozza vagy leállítja az Oroszországból és Ukrajnából érkező turizmust, amelyek a beutazó turizmus körülbelül egyharmadát tették ki. És ez hatással lesz az ​​ukrajnai és oroszországi befektetésekre.”

Mindeközben Erdoğan szeretné megőrizni Törökország hírnevét független közvetítőként a folyamatban lévő konfliktusban, és a 2023-as választások előtt belföldön és külföldön is megerősítené a legitimációját.