Lengyelország a múlt hónapban felajánlotta, hogy több MiG-29-es repülőgépet küld Ukrajnába egy németországi amerikai légibázison keresztül, cserébe Lengyelország azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy küldjön más gépeket, feltehetően újabb, amerikai gyártmányú F-16-osokat, ami jelentős fejlesztést jelentene a lengyel légierőben – írja a The Washington Post.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban már felszólította az Egyesült Államokat és más NATO-szövetségeseket, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet az ország felett, ezt a lépést a katonai szövetség vezetői azonban megtagadták, tartva attól, hogy a légtér zár – amely egyenlő a szemközti fél légierejének a megtámadásával – egy világháborúhoz is vezethet. Miután az ukrán elnök kérése nem talált értő fülekre, ezért később többször is jelezte, hogy harckocsikat és harci repülőket akar a nyugati országok készleteiből. Megismételte, hogy Ukrajnának
mindössze a harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne. Az ukrán elnök sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés.
„A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során vesztünk el” – tette hozzá. Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.
A The Washington Post forrása szerint az orosz gyártmányú MiG-29-es vadászgépek és az amerikai Stinger légvédelmi rakéták érdemben nem segítik a kijevi légierőnek a maga javára billenteni a mérleg nyelvét. Hozzátette, hogy az az ukrán pilóták „csak célpontjai” a sokkal fejlettebb vadászgépekkel repülő orosz ellenfeleknek. Az elavultabb gépek beszerzése nem javítana Ukrajna pozícióján a levegőben.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy
Szlovákia fontolóra veszi a MiG-29-es vadászgépek szállítását Ukrajnába, ha sikerül megoldani saját légterének alternatív védelmét.
De az ukrán pilóták számára a több MiG-29 nem jelent megoldást. A Lengyelország által felajánlott repülőgépek még régebbiek, egyes gépek az 1980-as évek végéről származnak.
„Azt hiszem, az ukránoknak igazuk van. Alapvetően célpont vagy az égbolton, ha nem rendelkezel ezekkel a modern képességekkel” – nyilatkozta az Egyesült Államok légierejének nyugalmazott tábornoka a The Washington Postnak. Hozzátette, hogy minden fejlett felszerelésre szükség van ahhoz, hogy valóban életképes légierő működhessen.
| A MiG-29-et úgy fejlesztették ki, hogy egy könnyű, többcélú vadászgépként megfeleljen a szovjet légierő követelményeinek. A modell kifejlesztése egy válasz volt az amerikai F-16-osokra. Szakértők szerint a lenyűgöző manőverező képességével a MiG-29 feljebb pozíciónálta a Szovjetuniót a harci repülőgépek gyártójának sorába. Ezt a vadászgépet nyugaton Fulcrum néven ismerik. A MiG-29-est jelentős számban gyártották, körülbelül 1600 vadászgépet építettek belőle. Ezek nagy részét (körülbelül 900 darabot) exportáltak. Oroszország után Ukrajna is jelentős MiG-29-es kapacitással bír (hat ezreddel, beleértve a Fulcrum-C-ket is). Továbbá Fehéroroszország, Bulgária, Kuba, Eritrea, Németország, Magyarország, India, Irán, Irak, Kazahsztán, Észak-Korea, Malajzia, Peru, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szíria, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Jugoszlávia is rendelkezik MiG-29-esekkel. |
Számos európai ország az MiG-29-esek küldését javasolta Ukrajnának, főként azért, mert az ország pilótái már ismerik ezt a vadászgép modellt. A lap egyik pilóta forrása szerint, ha az ukránok F-16-osokat kapnának, akkor nem csak a pilótáknak kellene megtanulniuk egy olyan repülési rendszert, amely szerinte „jelentősen különbözik” a szovjet típusú repülőgépektől, hanem a földi személyzetet is ki kellene képezni a repülőgép karbantartására, és meg kell töltenie őket kompatibilis lőszerrel. Egy másik fotrár szerint azonban a pilóták közül sokan már beszélnek angolul, és részt vettek az amerikai légierővel közös gyakorlatokon, így ismerik a repülőgépek rendszereinek terminológiáját.
Katonai elemzők arra számítottak, hogy Oroszország megsemmisíti Ukrajna légvédelmi rendszereit, repülőtereit és repülőgépeit a háború legelső napján. Rob Lee, az orosz hadsereg szakértője és a Külpolitikai Kutatóintézet egyik főmunkatársa azonban azt mondta, hogy
Oroszország „nem éppen ölésre készült”, és az egyes esetekben rakétacsapásban eltalált repülőterek inkább a véletlennek számítanak.
Az orosz katonai veszteségeket nyomon követő Oryx Blog elemzői
20 repülőgépet és 30 helikoptert dokumentáltak, ami megsemmisült vagy megsérült Ukrajnában.
