Törökország ellenkezése Finnország és Svédország NATO csatlakozása kapcsán ismét felvetette a kérdést a szövetségen belül: Van-e helye a kisázsiai országnak a szövetségen belül? Tekintve, hogy nem először merülnek fel a török tagsággal kapcsolatban kétségek, a Newsweek vizsgálta meg a kérdést.

Miután Recep Tajjip Erdogan 2016-ban kemény kézzel sújtott le a balul elsült puccskísérletet követően, majd amikor 2019-ben Törökország megtámadta Szíria északkeleti részét, az észak atlanti szervezet tagjai borzadva nézték a történéseket, és mind a két esetben fel is merült, hogy kitegyék Ankara szűrét a szövetségből, az utóbbi esetet követően pedig meg is születtek azok a szankciók, melyeket most Erdogan Finnországon és Svédországon számon kér.

MUGLA, TURKIYE - APRIL 21: The Distinguished Observer Day activity of Blue Homeland-2022 Exercise held in the Black Sea, Aegean Sea and Eastern Mediterranean by the Turkish Naval Forces Command, in Mugla, Turkiye on April 21, 2022. At the end of the exercise, various elements of the Land Forces, Naval Forces and Air Forces performed a parade at sea. Hulusi Akar, Turkish Minister of National Defense, who was in frigate TCG Kemalreis, was greeted. Durmuş Genc / Anadolu Agency (Photo by Durmuş Genc / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: DURMUAY GENC / Anadolu Agency via AFP

Lindsey Graham amerikai szenátor Törökország NATO-tagságának felfüggesztését is javasolta amíg a török haderő nem áll le az ISIS legyőzésében az amerikaiakat segítő kurdok elleni támadásokkal.

A szenátor javaslatának gyenge pontja azonban, hogy 

a szövetséget létrehozó szerződésben nincs meg a lehetősége annak, hogy egyes országok tagságát felfüggesszék, ahogy arra sincs lehetőség, hogy valakit kizárjanak a onnan. 

Valami hasonlót viszont lehet csinálni, amennyiben valaki kudarcot vall népe szabadságának, az ország demokráciájának vagy éppen a joguralomnak a megőrzésében. Ebben az esetben a többi tag egyhangúlag határozhat úgy, hogy nem segíti többé a renitens szövetségest.

Azonban ez a lépés is rendkívül messze van a realitástól, hiszen a szövetség második legnépesebb országáról van szó, mely ráadásul rendkívül fontos földrajzi pozíciót foglal el. Mivel ezzel Erdogan is tisztában van, nem meglepő, hogy igyekszik előnyére fordítani a finn és svéd csatlakozási törekvések nyújtotta lehetőségeket.

Törökország legfőbb sérelmei közé tartoznak azok a nyugati kritikák, melyek az ország belpolitikai kérdései kapcsán fogalmazódnak meg, a disszidensek bebörtönzésével vagy épp a kurdokkal szemben tanúsított bánásmóddal kapcsolatban. Erdogan szeretné, ha ezek miatt nem kellene folyton magyarázkodnia és a nyugati vezetők kioktatásait meghallgatnia.

A NATO főtitkára Jens Stoltenberg egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szövetség közeli kapcsolatban áll a két északi országgal, ahogy a törökökkel is. Ugyanakkor nem árult el részleteket a tárgyalások kapcsán, ám elmondta, hogy amikor egy olyan fontos szövetséges, mint Törökország aggodalmakat fogalmaz meg, akkor le kell ülni azokat megvitatni és megtalálni azt a közös alapot, amire építeni lehet.