Az Európai Bizottság változtatásokat javasol az Oroszországgal szemben tervezett olajembargó kapcsán. A Reutersnek pénteken nyilatkozó uniós források szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország juthat az új tervek szerint haladékhoz, hogy elkerülhető legyen ezen tagállamok vétója.

Magyarország és Szlovákia a Barátság 

kőolajvezetéken érkező orosz olajat 2024 végéig, Csehország 2024 közepéig használhatja, 

ha korábban nem sikerül biztosítani délről érkező vezetékeken ezen államok ellátását a javaslat szerint, míg eredetileg erre csupán fél évig nyílt volna lehetőség az intézkedés elfogadását követően. Hazánknak és északi szomszédunknak ezen tervek szerint 2023 végéig nyílt volna lehetősége orosz forrásból fedeznie olajszükségleteit.

2017.05.19.  MOL százhalombattai Dunai Finomítója. Fotó: Móricz-Sabján Simon
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az uniós javaslat elfogadásának hatása a magyar gazdaságra atombombával felérő lenne és 

az orosz olajról történő lemondáshoz másfél év helyett legalább öt évre lenne szükségünk.

A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy ennek ráadásul többszáz milliárd forintos költségei lennének, és a későbbiekben érkező olajhoz is drágábban juthatnánk. Orbán csütörtökön Ursula von der Leyennek küldött levelében arról írt, hogy az embargó a legkiszolgáltatottabbak terheit növelheti, anélkül, hogy a negatív hatások enyhítésére lenne érdemi uniós terv.

A változások között van továbbá az is, hogy 

az olajszállító tankerek és az azokat birtokló cégek az eredetileg tervezett egy helyett három hónapos átmeneti idővel számolhatnak az embargó bevezetését követően. 

A szerdán ismertetett tervek szerint az uniós cégeknek egy hónap alatt az orosz olaj szállításával, kereskedelmével és az arra kötött biztosításokkal is fel kellene hagyniuk. Ez ellen Görögország, Málta és Ciprus tiltakozott az oda bejegyzett hajózási vállalatokat érő negatív hatások miatt.

A bizottság ugyanakkor az embargó bevezetésére szintén haladékot kérő Bulgária kérését nem hallgatta meg, mondván szemben az azt megkapó országokkal, a bolgár kérésnek nincs objektív alapja.