Az Európai Bizottság az orosz olaj teljes, fokozatos betiltását javasolja az újabb szankciós csomagjában . Az embargó a korábban kiszivárgott hírekkel ellentétben a teljes importra kiterjedne a termék fajtájától és a szállítás módjától függetlenül; a nyersolaj behozatalát hat hónapon belül, a finomított olajtermékekét pedig az év végéig szüntetnék meg. A javaslatot Ursula von der Leyen, az EB elnöke ismertette szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén. Az gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki a közös piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. A bejelentés után a Brent ára három százalékkal, hordónként 108 dollárra ugrott.
Bár a bizottság elnöke erről nem beszélt, a Reuters brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy
Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja az orosz olaj vásárlását a már meglévő szerződések alapján.
Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a mentesség kiterjed-e a finomított termékekre is. Szlovákia a teljes olajimport 96, Magyarország 58 százalékát szerzi be Oroszországból. Richar Sulik szlovák gazdasági miniszter közölte, hogy Pozsony három éves átmeneti időszakot akar. Kérni fogja a mentességet Bulgária is – közölte Asszen Vasziljev miniszterelnök-helyettes a Kapital című gazdasági napilapnak adott interjúban. Ugyanez a helyzet Csehországgal is.
Az immár hatodik uniós szankciócsomag az olajembargó mellett kiterjeszti a megszorító intézkedéseket olyan magas rangú katonatisztekre, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, illetve felelősek Mariupol ostromáért.
Bővíti a SWIFT nemzetközi pénzügyi fizetési rendszerből kizárt pénzintézetek körét is, hogy megszilárdítsa az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből.
Ursula von der Leyen közülük csak a legnagyobb orosz bankot, Sberbankot nevezte meg, de a Politico úgy tudja, hogy a másik kettő a Moszkvai Kreditbank (Credit Bank of Moscow) és a Rosszelhozbank (Russian Agricultural Bank). Az EU emellett meg tervezi tiltani három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató műsorszórását minden platformon. Sajtóinformációk szerint a Rossiya RTR/RTR Planeta, a Rossiya 24 és a TV Centre International nevű médiumokról van szó. Ugyancsak kiszivárgott értesülések szerint a csomag részeként Brüsszel szankcionálni javasolja a fehérorosz Belaruskalit, amely a kálisó második legnagyobb termelője a világon, valamint a cég exportjáért felelős Belarusian Potash-t, és a Naftan kőolajfinomítót. Mindhárom cég jelentős bevételi forrást jelent Vlagyimir Putyin legközelebbi szövetségese, Aljakszandr Lukasenka elnök számára.
A tagállamok nagyköveteinek szerdai ülésén azonban nem sikerült egyezségre jutni a csomagot illetően, az egyeztetést csütörtökön folytatják. A Reuters értesülése szerint Magyarország, Szlovákia és Bulgária mellett Csehország is aggodalmait fejezte ki.
Az orosz gázszállítások leállítása egyelőre nincs napirenden, de a héten Putyin is emelte a tétet: aláírt egy elnöki rendeletet, amely megtiltja árucikkek és nyersanyagok exportját bizonyos, eddig meg nem nevezett külföldi magánszemélyeknek és vállalatoknak, valamint mindennemű tranzakciót velük. Egyúttal lehetővé teszi az orosz partnerek számára, hogy ne teljesítsék az érintettekkel szembeni kötelezettségeiket. A orosz kormánynak tíz napja van arra, hogy összeállítsa a szankciókkal sújtandók listáját, valamint „további kritériumokat” határozzon meg számos olyan ügyletre vonatkozóan, amelyekre korlátozások vonatkozhatnak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva különböző opciókat vizsgál az olajembargóra adandó válaszként. Vlagyimir Dzsabarov, a parlament felsőházának tagja szerint pedig
Európa a tilalom után is vásárol majd orosz olajat – csak harmadik országon keresztül. „Az olaj ugyanaz lesz, csak drágább” – nyilatkozta a RIA Novosztyinak.
India olcsón akarja az orosz olajat
India jelentős árengedményt akar kicsikarni az oroszoktól annak érdekében, hogy a nemzetközi nyomás és a nyugati szankciók okozta akadályok ellenére tovább vásárolja tőlük az olajat. A Bloomberg értesülése szerint ez hetven dollár alatti árat jelent hordónként – ami még mindig elég jó az oroszoknak, akik mindössze hat dolláros költséggel termelnek ki egy hordó olajat. India a világ harmadik legnagyobb importőre, az ukrajnai konfliktus kezdete óta több mint negyvenmillió hordónyi orosz olajat vásárolt, ami húsz százalékkal magasabb a teljes tavalyi importnál.
