Négy évvel ezelőtt még több mint egymilliárd darab SMS-t írtunk meg és küldtünk el a mobilunkkal, de
2021-re 30 százalékos visszaesés történt: tavaly már csak 714 millió SMS-t küldtek ki a lakossági előfizetők.
Ugyanakkor a rövid szöveges üzenetek szerepe nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor. Az SMS-őrület az 1990-es évek közepén robbant be. Az emberek mobiltelefonnal, esetleg számítógéppel rövid, jellemzően szöveges üzeneteket küldtek és fogadtak. Ma már számtalan csevegős applikáció létezik, de az SMS is megmaradt – írja az NMHH közleményében.
2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 SMS-t küldött, 2021-ben viszont már csak 8 darabot. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából kiderült, hogy a számlás előfizetők jóval több SMS-t küldenek, (2021-ben havonta 11 darabot), mint a feltöltőkártyás előfizetők (3 db/hó). Ennek az oka valószínűleg abban rejlik, hogy a számlás előfizetések (a hanghívásokhoz hasonlóan) meghatározott számú vagy akár korlátlan SMS küldést tesznek lehetővé külön forgalmi díj nélkül.
Inkább telefonálunk, mint pötyögünk
Bár az SMS-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is emelkedik. Feltételezhetően a korlátlan díjcsomagok térhódításával az ingyenes hanghívások terjedtek el, hiszen jóval egyszerűbb felhívni az ismerősöket, barátokat, mint SMS-t küldeni.
Az NMHH piackutatásából – amelyet 16 éves vagy idősebb internetező lakosság körében folytatott – kiderült az is, hogy a mobilozók szokásai igen eltérőek: mindössze 7 százalék küld naponta, magáncélból SMS-t.
Körülbelül negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet a barátainak, ismerőseinek.
Joggal gondoljuk, hogy az SMS-ek számának csökkenése összefügg az internetes csetprogramok térhódításával.
Vagyis, ha valaki például Messengeren beszélget, az ritkábban fog SMS-t küldeni.
A helyzet viszont ennél összetettebb. Az elemzés során több változó, például nem, kor, csethasználat, internet jártasság együttes hatását vizsgálták meg. Kiderült, hogy az internethasználat terén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a cset jellemzően nem váltotta ki az SMS-t.
Aki gyakrabban szokott csetelni, az kedveli az SMS-t és szokott is küldeni.
Talán meglepő adat, hogy a férfiak gyakrabban küldenek SMS-t, mint a nők, de ebben nem is a személyes üzenetek, hanem az ügyintézés, például a parkolásfizetés kap teret. Az életkor is hatással van az SMS-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran SMS-eznek és csetelnek, a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét növekszik az SMS-ezési gyakoriság, és ők más csetet már kevésbé használnak.
