Amikor az Apple tavaly augusztusban bejelentette, hogy a jövőben minden fotót és videót ellenőriz azok iCloud fotótárába történő feltöltése előtt, ellenőrizve, hogy azok nem egyeznek-e korábban már nyilvánosságra került, gyermekbántalmazásról szóló tartalmakkal, sőt találat esetén a hatóságokat is értesíti, számos adatbiztonsági szervezetnél kicsapta a biztosítékot.
A cég a bejelentést követően alig egy hónappal később már a szolgáltatás jegeléséről beszélt és elállt attól, hogy az Apple-eszközök tulajdonosainak vizuális tartalmaiban turkáljon. Azonban a múlt hónapban a brit Kormányzati KommunikációsKözpont (GCHQ) és a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) vezetői által írt tanulmány amellett érvel, hogy a kaliforniai cég rossz döntést hozott – derül ki a The Guardian beszámolójából.
Az írás amellett érvel, hogy az úgynevezett ügyféloldali kutatás – nem csak az Apple részéről – segíthet a titkosított kommunikáció okozta problémák kezelésében.
A digitális gyermekvédelem előtt álló kihívásokat taglaló írás szerint a különböző technológiai megoldások nem csupán a gyermekbántalmazásról készült felvételeket, de akár az áldozatok behálózását célzó törekvéseket is kiszűrhetik.
Kaliforniai Egyetem Berkleyben található kampuszán oktató Hany Farid, a számos szolgáltató által az illegális tartalmak terjedésének megelőzésére használt PhotoDNA alkotója egyetért a GCHQ és az NCSC vezetőivel, szerinte a hatóságok áldásának tudatában az Apple-nek le kellene porolnia tavalyi terveit és kiterjesztenie azt az egyes iPhone-okra is.
Az online gyermekvédelemmel foglalkozó Internet Watch Foundation (IWF) legutóbbi podkasztjában Farid arról beszélt, hogy az ellenállás csupán adatbiztonsági szervezetek relatíve kis csoportjától érkezett, miközben egy ilyen lépést az emberek túlnyomó többsége teljes mértékig megalapozottnak találna.
Azonban egy hangos kisebbség meghátrálásra kényszerítette az óriáscéget.
A kutató szerint az Apple akkor járt volna el helyesen, ha ragaszkodik igazához – mondván – ez a helyes cselekvés, ezért ezt fogják tenni. Hozzátette, szerinte ezt nem csupán az Apple-nek, de versenytársainak, így a Google-nek vagy Snapnek is alkalmaznia kellene.
A brit titkosszolgálatok vezetői által jegyzett tanulmány szerint van technológiai megoldás arra is, hogy a megoldás ne tudjon tovább terjeszkedni az indokoltnál és a gyermekbántalmazás elleni fellépésre kitalált eszközt ne tudják például autoriter rendszerek ellenzéki tartalmak felderítésére használni. Mint írják, a részletek kulcsfontosságúak a módszer alkalmazása során, míg annak az általánoságokról szóló, kétértelmű nyelvezetű megvitatása szinte biztos, hogy rossz következtetésekhez vezet.
Farid szerint a brit kormány jelzése vagy épp a digitális szolgáltatásokról és digitális marketingről készülő brüsszeli javaslatok lehetővé teszik, hogy a cégek már most lépjenek. Amennyiben ezt nem teszik meg, persze törvényi szabályozással kell őket erre kényszeríteni szerinte. A kutató szerint
rutinszerűen nézik át algoritmusok eszközeinket, üzeneteinket, felhőben tárolt tartalmainkat vagy épp tevékenységünket a világhálón spamek, vírusok, rosszindulatú programok és más eszközök után kutatva, és mindezt önként engedélyezzük, mivel ez védelmet nyújt számunkra.
Márpedig ha a kiberbiztonság kedvéért készek vagyunk áldozatokat hozni, akkor a gyerekek védelméért még inkább érdemes lenne ezt megtennünk.
