Az ország mind a 3200 települése szívesen visszavenné az iskolákat, hogy azok a helyi közösséget szolgálják – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a főpolgármester vasárnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten. Karácsony Gergely a Műegyetem rakparton szólalt fel, miután a Kálvin térről oda vonultak az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által a pedagógusokért meghirdetett szolidaritási tüntetés résztvevői.
Azt mondta, az oktatás szabadságának lebontása azzal kezdődött, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, majd elvették a tankönyvválasztás szabadságát, most pedig el akarják venni a gyerekektől a tanáraikat. Arról is szólt, eredetileg úgy tervezték, hogy a főváros tart október 23-i megemlékezést a Műegyetem rakparton, ám az oktatás ügye most ennél sokkal fontosabb, ezért átadták a helyszínt a diákoknak.
Éljen a szabad ország, a szabad oktatás, éljen a grund!
– fogalmazott Karácsony Gergely.
A kormányzat egyébként a nyár óta újra és újra megerősíti, hogy elkötelezett a tanári fizetések növelése mellett, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arra is ígéretet tett, hogy ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a pedagógusbérek 2025-re elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Jövőre 21, 2024-ben 25, míg 2025-ben 30 százalékkal kell emelni a pedagógusbéreket.
Ha ez megvalósul, akkor három év múlva a pedagógusok átlagbére bruttó 777 673 forintra ugorhat.
Ez nagyjából évi 23 ezer eurót jelentene, amivel jelen állás szerint a magyar tanárok jövedelme európai összehasonlításban a felső harmadba kerülne.
Az amúgy Európa-szerte látható, hogy a pedagógusmegmozdulások egymást érik számos országban: az oktatásban dolgozók nem csak Magyarországon sztrájkolnak, a tanárok Lengyelországtól Angliáig több pénzt akarnak.
