Bő másfél hónapja tart itthon a pedagógusok tiltakozása. A hol hevesebb, hol lanyhább tiltakozási sorozat úgynevezett polgári engedetlenséggel indult, de azóta több nagy lélekszámú utcai tüntetésen is túljutott. A tanárok fő követelése a bérrendezés: a magyar pedagógusfizetés európai összehasonlításban az utolsó harmadban van. A magyar bruttó éves bér mintegy 8000 euró az Eurydice, az európai oktatási rendszereket elemző hálózat szerint.
Ugyan a kormányzat a nyár óta újra és újra megerősíti, hogy elkötelezett a tanári fizetések növelése mellett, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a legutóbbi kormányinfón arra is ígéretet tett, hogy ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a pedagógusbérek 2025-re elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Jövőre 21, 2024-ben 25, míg 2025-ben 30 százalékkal kell emelni a pedagógusbéreket. Ha ez megvalósul, akkor három év múlva a pedagógusok átlagbére bruttó 777 673 forintra ugorhat.
Ez nagyjából évi 23 ezer eurót jelentene, amivel jelen állás szerint a magyar tanárok jövedelme európai összehasonlításban a felső harmadba kerülne.
Csakhogy úgy tűnik, ezzel nem érik be a tanárok, a tiltakozások egyik emblematikus alakja, Törley Katalin legalábbis a napokban arról nyilatkozott a Hír TV-nek, hogy a diplomás átlagbér 100 százalékára kell fejleszteni a béreket, ráadásul két év alatt. Az első évben 50 százalékos emelést tart indokoltnak.
A vita tehát tovább tart, a hazai pedagógusok ügye így továbbra is meghatározza a közbeszédet. Ezzel párhuzamosan erősödhet az a kép, hogy a tanárok anyagi helyzete Magyarországon különösen rossz, nemzetközi kitekintésben példátlan. Pedig a valóság ennek ellentmond, és Európa-szerte látható, hogy a pedagógusmegmozdulások egymást érik számos országban: az oktatásban dolgozók nem csak Magyarországon sztrájkolnak, a tanárok Lengyelországtól Angliáig több pénzt akarnak.
Lengyelország
A Lengyel Pedagógusok Szakszervezete (ZNP) szombaton Varsó központjában, az Oktatási Minisztérium épülete előtt tartott tüntetést. Ezen béremelést és az oktatási rendszer javítását követelték. A ZNP vezetője, Slawomir Broniarz erősen bírálta Przemyslaw Czarnek oktatási minisztert.
Nincs oktatáspolitika, csak óriási káosz.
A lengyel pedagógusok jóval magasabb bérindexálást követelnek, mint a kormány által a jövő évi költségvetési törvénytervezetben javasolt 7,8 százalékpont. Hasonlóan a magyar tanárokhoz, ők is azt kifogásolják, hogy ekkora bérfejlesztés nem kompenzálná a rekordmagas lengyel inflációt, amely szeptemberben éves szinten 17,2 százalékot ért el.
Becslések szerint Lengyelországban 17-20 ezer betöltetlen tanári állás van, több, mint valaha. A varsói Ursynów kerület egyik általános iskolájában a 150 tanárból 23 felmondott nem sokkal a tanév kezdete előtt. A problémák fő okaként szintén az alacsony béreket nevesítették. Egy pályakezdő a törvényben előírt minimálbért kapja, amely jelenleg 630 eurónak felel meg. A választásokra készülő lengyel kormány hosszú hónapok óta tárgyal a pedagógusokkal, de augusztusra holtpontra jutott a folyamat. A szakszervezet 2019 után újra kilátásba helyezte, hogy kiterjedt sztrájkot szervez. Három éve mintegy 400 ezer lengyel tanár nem vette fel a munkát, ami 3 millió diákot érintett.
Belgium
Múlt csütörtökön nagyszabású demonstrációt tartottak a pedagógus-érdekképviseletek Belgiumban, jobb munkakörülményeket követelve.
A megmozduláson mintegy 13 ezren vettek részt.
A tanárok kisebb osztályokat, kevesebb feladatot és hatékonyabb munkaerő-toborzást követelnek az ágazatban, illetve kifogásolják a személyzetértékelési rendszert, amely miatt sokan elvesztették az állásukat, sokaknál pedig különböző támogatási források elvételéhez vezetett. Október 10-én egy belga diákmozgalom tüntetett Ben Weyts flamand oktatási miniszter irodája előtt Brüsszelben. Egyebek mellett megfizethető étkeztetést és megfelelő energiaellátást követeltek az egyetemeken.
A belga oktatói szakszervezetek felhívást tettek közzé, amely szerint országos mozgósításra készülnek. November 9-én az érdekképviseleti szövetségek béremelésért és a megélhetési költségek elszabadulása elleni intézkedéseket követelve mennek utcára.
Anglia
A tanárok egy lépéssel közelebb kerültek a sztrájkhoz Nagy-Britanniában – ezzel a címmel közölt a napokban cikket a BBC. A brit közszolgálati média arról számolt be, hogy a pedagógusok elutasították a kormányzat 5 százalékos béremelési ajánlatát. Anglia és Wales legnagyobb szakszervezete, a NEU úgy tájékoztatott, hogy a belső felméréseik eredménye szerint a tagjaik 86 százaléka készen áll a sztrájkra. Az érdekképviselet az állítja, a kabinet nem foglalkozik a tanárokra nehezedő megélhetési válsággal. A szigetországban legutóbb 2008-ban volt napirenden országosan a pedagógusok bérezésének kérdése.
Az angliai tanárok kezdő fizetése évi 30 ezer fontra emelkedik 2023 szeptemberéig egy 2019-es választási ígéret részeként.
Az emeléseket az iskolák meglévő költségvetéséből kell kigazdálkodni, ez pedig megszorításokhoz vezethet az intézményekben. Az Institute for Fiscal Studies adatai szerint Angliában a tapasztaltabb tanárok fizetése csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, reálértéken 8 százalékkal 2007 és 2021 között.
