Idén az első fél évben 69,1 ezer halálozás történt, 12 ezerrel, 15 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi magas bázisnál. Az év első hat hónapjában 41,9 ezer gyermek született, ez pedig 2,3 ezer újszülöttel, 5,2 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.
A halálozások száma a születésekénél jóval nagyobb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás a 2021. január–júniusi 36,8 ezer fővel szemben 26 százalékkal alacsonyabb, 27,2 ezer volt. Az első fél évben 29,7 ezer pár kötött házasságot, arányuk 6,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbi magas bázisértéktől.
A halálozások számának jelentős csökkenése az ország valamennyi megyéjére és a fővárosra is jellemző volt.
Nógrád és Komárom-Esztergom megyében történt a legnagyobb mértékű (22, illetve 19 százalékos) visszaesés, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében a mérséklődés 10 százalék alatt maradt.
A születésszám mérséklődésének magyarázata lehet, hogy a Covid–19 elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt a nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást. Mindössze öt megyében jött több újszülött a világra, mint 2021 első fél évében. A legnagyobb mértékű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6 százalék), illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyét (5,5 százalék) jellemezte. A csökkenő születésszámú térségek közül Budapesten esett vissza a születésszám a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal.
A születések és a halálozások egyenlege az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is népességfogyást eredményezett. A természetes fogyás népességszámra vetített értéke 5,3 (Békés megye) és 1,2 ezrelék (Pest megye) között változott, az országos átlagot (2,8 ezrelék) a fővároson kívül 13 megye értéke haladta meg.
A házasságkötések száma Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyét leszámítva a többi megyében és a fővárosban is csökkent. A legnagyobb növekedés Somogy megyében (4,4 százalékos), a legnagyobb csökkenés pedig Fejér megyében (16 százalékos) történt.
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2022 második negyedévében az ország 15–64 éves népességének 76,8 százaléka, 4,7 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Országosan 62 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2021 második negyedévében, a munkanélküliek száma 41 ezerrel csökkent. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 17 megyében és a fővárosban emelkedett, Békés megyében stagnált, Zala megyében pedig 0,3 százalékponttal csökkent.
A munkanélküliségi ráta szintén kedvezően változott, az egy évvel korábbi 4,1-ről 3,2 százalékra csökkent.
Három megye kivételével minden térségben kisebb lett a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül: 16 megyében és a fővárosban mérséklődött, Borsod-Abaúj Zemplén és Tolna megyében emelkedett, Fejér megyében pedig stagnált.
Az idei első fél évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 505 ezer forintot, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetük 336 ezer forintot tett ki. Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos átlagnál majdnem negyedével többet, illetve annak héttizedét). A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (749 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (466 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélső értéket Győr-Moson-Sopron (440 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (283 ezer forint) képviselte.
