Vasárnap kezdődik a Kínai Kommunista Párt (KKP) kongresszusa, amelyet tízévente kétszer rendeznek meg. A több mint százéves kommunista párt október 16–23. között rendezendő 20. pártkongresszusának szervezési részleteit szigorú titoktartás övezi. Az egyhetes kongresszuson részt vevő 2296 pártküldött megválaszthatja a kínai elnök által személyesen kiválasztott politikai vezetőket.
A 69 éves Hszi Csin-ping elnöki mandátumát a kínai törvények nem korlátozzák, és még nem jelölte ki lehetséges utódját sem tízéves elnöki periódusát követően.
A 96 millió párttagot számláló KKP-t a több száz fős központi bizottság (kb), a mintegy 25 fős politikai bizottság (pb), valamint a pb tagjaiból álló, szűk körű, hét-kilenc fős állandó bizottság irányítja. A pártkongresszuson nem várható jelentős változás a jelenlegi kínai politikai és gazdasági rendszer felépítésével és működésével kapcsolatban.
Széles körű korrupcióellenes kampányával és az ellenzéki, több szólásszabadságot követelő vélemények elfojtásával Hszi Csin-ping elnök lényegében mindenfajta politikai ellenzéket eltávolított, a kulcsfontosságú politikai posztokra pedig hozzá hűséges vezetőket nevezett ki.
A kínai államfő több ízben hangsúlyozta: az erőskezű vezetés „nélkülözhetetlen” a KKP tekintélyének és a kormányzás legitimációjának megőrzéséhez, és felhívta a párttagok figyelmét a Szovjetunió összeomlására, amelyet szerinte az okozott, hogy a szovjet vezetőknek megingott a hite a szocialista ideológiában.
Hszi elnök keményvonalas „zéró-koronavírus” politikája több tízmillió kínait kényszerített karanténba, jelentősen korlátozta az utazási lehetőségeket, és egyre növekvő költségekkel terhelte a kínai gazdaságot. Mindez szokatlanul élénk tüntetéseket eredményezett az elmúlt években, és ezen a héten már Hszi-ellenes feliratok is megjelentek a kínai főváros Hajdian nevű üzleti negyedében.
A kínai hatóságok mindenfajta online fórumot és párbeszédet betiltottak a tüntetésekkel kapcsolatban,
a kormány szerint pedig szükség van a szigorú Covid-ellenes intézkedésekre, hogy a világ legnépesebb államában megakadályozzák a fertőzés terjedését.
Hszi elnök eddig lényegében nem változtatott a kínai külpolitika irányvonalán sem, különösen azokon a területeken (Dél-kínai-tenger, orosz–ukrán háború, Moszkva-barátság, Tajvan, hszincsiangi ujgur muzulmán kisebbség, hongkongi tüntetések), amelyek már eddig is rendszeresen kiváltották az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az és Kína térségbeli szomszédai (Japán, India, Ausztrália) rosszallását és rendszeres büntetőintézkedéseit (kínai politikai és gazdasági vezetők utazási és pénzügyi korlátozása).
