A pandémia alatt felfedezett új daganatos esetek száma mérsékelt, körülbelül 10 százalékos csökkenést mutatott a koronavírus-járvány első két évében, 2020-ban és 2021-ben a megelőző esztendőkhöz képest – nyilatkozta a VG-nek a Magyar Onkológusok Társaságának (MOT) elnöke.
Sokan halasztották el a szűrővizsgálatot
Polgár Csaba elmondta: ez a 10 százalékos visszaesés nem azt jelenti, hogy Magyarországon hirtelen kevesebb lett a daganatos beteg, hanem azt, hogy ennyivel kevesebb daganat lett felismerve. Ám más nyugat-európai országokhoz képest ez egy kedvező adatnak mondható, mert míg Magyarországon az onkológiai osztályok a járvány alatt is működtek – az Országos Onkológiai Intézet például felmentést kapott az operatív törzstől a koronavírusos páciensek ellátása alól –, addig például Angliában vagy Észak-Olaszországban időlegesen csaknem teljesen leállt az egészségügy, beleértve ezt a szakterületet is, hiszen minden orvosnak a koronavírusos betegekkel kellett foglalkoznia – fejtette ki a professzor. Ennek ellenére – folytatta –
idehaza is sokan halasztották el a rákszűrést.
A mammográfia területén például éppen 10 százalékkal, 45-ről 35 százalékra csökkent a részvételi hajlandóság. Így értelemszerűen kevesebb emberről derült ki, hogy daganatos.
A Covidnak tehát volt egy olyan „mellékhatása”, hogy csökkent az újonnan felfedezett daganatos megbetegedések száma, így valószínűleg az elkövetkező évekre vonatkozóan – igaz, elnyújtva – többletesetszámmal lehet kalkulálni – mondta az elnök, megismételve azonban, hogy a 10 százalékos esetszámcsökkenéssel hazánk jóval az európai átlag fölött teljesített.
Magyarországon objektívebb volt a koronavírusban elhunytak nyilvántartása
Noha nem ilyen arányban, de a daganatos betegségben elhunytak számában is némi mérséklődés mutatkozott, aminek viszont – magyarázta a szakember – nem az a statisztikai oka, hogy 2020-ban és 2021-ben kevesebb rákbeteget szűrtek ki, hanem az, hogy Magyarországon más országokétól eltérő volt a koronavírusban elhunytak nyilvántartása.
A járvány előtt az emelkedő daganatos esetszám ellenére is javultak a túlélési eredmények
Polgár Csaba arról is beszélt, hogy a pandémiát megelőző 2010-es évtizedben növekvő tendenciát mutatott az új rákos betegek számának alakulása – 2010-ben még 65, 2019-ben már 75 ezer –, de ez nem magyar specifikum, minden nyugati országban ez volt megfigyelhető. Ennek oka egyrészt a fejlődő országok többségére jellemző elöregedés, valamint a születéskor várható élettartam kitolódása, a rák pedig az idős betegek körében jóval gyakoribb. Másrészt a diagnosztika is fejlődik, vagyis egyre több daganatot ismernek fel az orvosok.
Mindezek alapján az várható, hogy tovább fog nőni a rák gyakorisága – mondta a professzor, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy
az esetszámbővülés nem jár együtt a halálozások számának emelkedésével.
Az utóbbi mutató Magyarországon 2010 óta minden évben 32-33 ezer körül alakul, vagyis nagyságrendileg 10-12 százalékkal javult a daganatos betegek gyógyulási aránya az elmúlt 15 évben. Ez azt jelenti, hogy arányaiban egyre kevesebben veszítik életüket valamilyen tumor miatt, aminek oka egyrészt a daganatszűréseknek és a korai felismerésnek, másrészt az egyre javuló diagnosztikai és terápiás lehetőségeknek köszönhető.
Reményeink szerint a bevezettet HPV-oltások, valamint a dohányzásra vonatkozó előírások szigorításának eredményei az elkövetkezendő egy-két évtizedben már jelentkezni fognak
– mondta. A cigaretta egyébként még mindig az egyik legnagyobb probléma, amit az is jelez, hogy tüdőrákból diagnosztizálnak nálunk a legtöbbet, és a férfiak mellett immár a nőknél is a tüdőrák a vezető daganatos halálok. Az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrés széles körű elterjedésével azonban e betegség gyógyításának az esélye is nagyban javulhat majd a jövőben – tette hozzá.
Nem csak a dohányzás, az elhízás is óriási gond
Megjegyezte, a második világháborút követő években hazánk még a nyugati országokéval nagyjából azonos halálozási adatokat produkált a daganatos betegségek terén, ám az 1950-es évektől kezdve egyre nagyobbra nyílt az olló: míg tőlünk nyugatra érdemben nem változott az elhunytak száma, addig nálunk az életszínvonal, az orvosi ellátás rosszabb minősége miatt 1990-re a nyugat-európai országokhoz képest számottevően nőtt a daganatos halálozás. Ez a volt kommunista országok szinte mindegyikében így alakult, sőt a kontinensen ezekben az államokban történik a rák okozta legtöbb elhalálozás a 65 év alattiak körében.
A szűrőprogramok további erősítése mellett az onkológiai intézet főigazgatója a dohányzásnak – jelenleg a magyarok mintegy 28 százaléka cigarettázik –, az alkoholfogyasztás volumenének és az elhízásnak a visszaszorítását tartja a legfontosabb feladatnak a rák elleni küzdelemben. Érdekességként említette, hogy míg Európában továbbra is a dohányzáshoz köthető a legtöbb rákos haláleset, addig
az Egyesült Államokban már az elhízással áll összefüggésben a daganat okozta elhalálozások jó része.
