A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bukarestben, az Aspen Institute és a German Marshall Fund konferenciáján.

MADRID, SPAIN - NOVEMBER 21: North Atlantic Treaty Organization (NATO) Secretary General Jens Stoltenberg after speaking during the plenary session of the third day of the 68th Annual Session of the Parliamentary Assembly, in the Auditorium Ground Floor room, at the Hotel Melia Castilla, Nov. 21, 2022, in Madrid, Spain. The NATO Parliamentary Assembly is holding its 68th Annual Session. This is a meeting in which 269 parliamentarians from the 30 member countries and a hundred members from 15 partner countries evaluate the implementation of the Assembly's recommendations in the decisions taken last June at the NATO Summit. All this in relation to the new Strategic Concept that came out of the Madrid meeting, support for Ukraine and the response to the threat from Russia. The Cortes Generales are the hosts of this 68th session, being a unique and specialized forum to discuss and report on common security and other issues in the field of the Atlantic Alliance. The event coincides with the fortieth anniversary of Spain's membership in the North Atlantic Treaty Organization.
Fotó: Alberto Ortega / AFP

Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőről négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.

 A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát

– mondta a főtitkár. Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál. Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot mintegy fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.

A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával, így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek bátorítást.

Elmondta azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul. Hozzátette: a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját.

Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként.

Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. Rámutatott: csatlakozásuk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, és örül, hogy az alapító tagállamok ezzel egyetértettek. Leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket. 

Megkérik a törökök a finn és a svéd NATO-csatlakozás árát

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szerint vannak még nyitott kérdések Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban. A diplomata hangsúlyozta, hogy az északiak tettek már előre mutató lépéseket, de ezek jelen pillanatban még nem elegendők.