A keddi amerikai félidős választások esélyeit és az azáltal várható változásokat, valamint a Biden-kormány első két évét elemezte tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A választás tétje lényegében az, hogy megmarad-e a Biden-adminisztráció többsége a törvényhozás két házában, így nyílik-e tér arra, hogy a kormányzat az első két évben tapasztalthoz hasonló csomagokat fogadjon el.
A tanulmányban rámutatnak, hogy ha a Republikánus Párt képes megszerezni a többséget a képviselőházban vagy a szenátusban, akkor hasonló csomagok elfogadására nem nyílhat tér, ezért a szavazás tulajdonképpen a Biden-kormány két nagy gazdasági csomagjáról szóló vélemény kifejezése is.
A republikánusoknak inkább a képviselőházi többség megszerzésére van esélyük, de a szenátusban sem esélytelenek. A félidős választáson elért jobboldali győzelem az elnök javaslatainak megakadályozása mellett a kormányzattal szembeni vizsgálatok indításának lehetőségét is magában foglalja, míg az új kormányzók nagy hatással lehetnek az elnökválasztási kampányra.
Az elemzés kiemeli, hogy a közvélemény-kutatók szerint a gazdaság, azon belül is legfőképp az a legfontosabb kérdés az amerikai szavazók számára, és nem elhanyagolható, hogy a választók kedvezőtlennek tartják a jelenlegi gazdasági feltételeket. A Gallup gazdasági bizalmi indexe az elmúlt harminc évben mért egyik legalacsonyabb értékét mutatja (némileg kedvezőbb, mint 2008-ban). Tízből nyolc amerikai a gazdaság állapotát csak elégségesnek vagy egyenesen rossznak ítéli, míg kétharmaduk szerint a gazdaság egyre romlik. Ugyanakkor az infláció és a gazdasági aggodalmak ellenére a közvélemény-kutatások szerint az emberek a helyzetét kedvezőnek ítélik.
A piac már beárazta az amerikai választás eredményét |
| A keddi félidős választásnak nagy a tétje az amerikai társadalom számára. Az abortuszhoz való jog, a klímaváltozás elleni harc és sokak szerint az amerikai demokrácia jövője is kockán forog, ennek ellenére a befektetők nyugodtan várják a fejleményeket. Az előrejelzések szerint a republikánusok várhatóan többséget szereznek a képviselőházban és talán a szenátusban is, ami azt jelenti, hogy a demokrata elnökkel a Fehér Házban megosztott lesz a hatalom Washingtonban. |
A felmérések azt is jelzik, hogy az infláció negatív hatásait a bőrükön érzékelik az amerikaiak, és az is kiderül, hogy a gazdaság, így az infláció terén a republikánusokban bíznak jobban. Azt azonban, hogy egészen pontosan mit kellene tenni az infláció ellen, kevesen tudják megmondani.
Az inflációcsökkentési törvény néven elfogadott demokrata csomagot, amely főként a klímaváltozás elleni küzdelmet segíti, a gyógyszerárakat csökkenti, valamint kiterjeszti az egészségügy finanszírozását, és növeli a vállalati adókat, az amerikaiak általában véve helyeslik, ám kételkednek a hatékonyságában. Az infláció mérséklése terén ebben valószínűleg igazuk is van, hiszen a törvény neve ellenére arra csak áttételesen és hosszú távon gyakorolhat hatást.
A republikánusok az infláció lefaragását az állami kiadások, az adók és a bürokrácia csökkentésével, a beruházások növelésével, valamint az amerikai energiatartalékok felszabadításával kívánják elérni.
Bár a jövedelemadót az amerikaiak túl magasnak tartják, a progresszív adózást – tehát hogy elsősorban a gazdagok és a vállalatok fizessenek – támogatják. Összességében az amerikaiak nyitottak az infláció elleni határozottabb fellépésre, amelynek része a kisebb kormányzati szerepvállalás és a csökkenő kiadások. Ugyanakkor az infrastrukturális és alternatív energia irányába tartó beruházások emelését is támogatják.
Az amerikai gazdaság elmúlt két éve nehezen kezelhető a koronavírus-járványtól függetlenül a tanulmány szerint. A járvány után fellendülésnek köszönhető elsősorban a 2021-ben tapasztalt 5,7 százalékos bővülés, de ugyanezt az infláció fellendülésében is nagy szerepet játszott. 2022 első és második negyedévét 1,6 százalékos, illetve 0,6 százalékos visszaesés jellemezte, azonban az év hátralévő részében ismét nőhet az amerikai gazdaság, míg jövőre a bővülés üteme mérsékelt lehet.
Pár napot várni kell a félidős választások eredményére, de Biden szerdán tart róla beszédet |
| Karine Jean-Pierre fehér házi szóvivő a választás előtti napon tartott sajtótájékoztatón közölte: nem lesz ismert a választások összes győztese még néhány napig, mert időt vesz igénybe, hogy minden érvényes szavazatot jogszerű és megfelelő módon összesítsenek. |
A 2023-as szerény növekedés oka az infláció hatására visszaeső fogyasztás és a kormányzati kiadások visszaesése lehet, amin tovább ront a Fed kamatemelési ciklusa is, amelynek célja, hogy lehűtse a túlfűtött gazdaságot. Mivel mind a monetáris, mind a fiskális politika hatása időbeli csúszással érvényesül, elképzelhető, hogy a dupla fékezés hatására a gazdaság túlságosan lelassul.
A koronavírus-járvány a munkaerőpiacot sem kímélte, a foglalkoztatottak aránya a járvány előtti szinten volt 2021-ben és 2022 első felében is, ám mára fordult a helyzet. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, a munkahelyek növekedésénél is kitart a lendület, és a megnyíló állások aránya a munkanélküliekhez képest továbbra is rekordszint közelében alakult.
Azonban hiába a feszes munkaerőpiac, a dolgozók nem tértek vissza mindannyian a munkaerőpiacra, júliusban az aktivitási ráta még mindig elmaradt a 2020. februáritól, méghozzá 1,3 százalékponttal. Ez 3,4 millió hiányzó munkást jelent, akik főként az idősebbek köréből kerülnek ki. A feszes munkaerőpiac a bérek emelkedését is magával hozta – jelzi az elemzés.
A Biden-kormány két gazdaságpolitikai csomagja közül az első, a járvány hatásainak enyhítését célzó 1,9 ezermilliárd dolláros csomagot azért kritizálták, mert a példátlan mértékű állami segítség csökkentette a munkába való visszatérési hajlandóságot, és ez hozzájárult az inflációs nyomás kialakulásához.
Az idén augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény, mint arra az Oeconomus tanulmánya rámutat, az előrejelzések szerint valószínűleg csak visszafogottan mérsékli az árnyomást, a változások az adóbevételek terén és a kiadások esetében is mérsékeltek lehetnek. Az infrastrukturális kiadásokról szóló törvény ugyan tíz éven keresztül növeli a kormányzati kiadásokat, de a jelentős összegek valójában a gazdaság egészéhez képest szerény mértékűek, ráadásul hatásukat az infláció tovább csökkenti.
Az amerikai államadósságról már nem mondható el, hogy csekély mértékű lenne, az 2021-re már a gazdasági kibocsátás 137,2 százalékát tette ki. Éppen ezért várhatóan a következő két évben nem lesz újabb nagy állami költekezés, nemcsak a várható republikánus térnyerés, de a magas infláció és államadósság is ez ellen szól. Az elemzés szerint a költségvetési kiadások csökkenése segítheti az inflációs nyomás mérséklődését.
A 2021-es évet jellemző magas infláció az idén sem csökkent, sőt az miatt még nőtt is, és az 1980-as évek óta nem látott mértéket ért el a mutató. Az infláció visszatérését több tényező is segítette, a járvány utáni újranyitás hatására kialakult kereslet-kínálati súrlódások, a 2020-as kényszermegtakarítások hajtották a keresletet, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani, miközben a Fed csak későn kezdte meg a monetáris szigorítást, ám hiába a kamatemelések, ezek mindeddig nem tudták megfékezni a drágulást. Az infláció 2022-ben aztán tartóssá vált, amit a tanulmány szerint az energiaárak drasztikus emelkedése okozott az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.
A választáson ezért várható a republikánus győzelem, hiszen az infláció és a gazdaság terén az amerikai választók jobban bíznak a republikánusokban. Ez azt eredményezheti, hogy az Egyesült Államokban nem várható fiskális élénkítés a következő két évben.
