A keddi félidős választásnak nagy a tétje az amerikai társadalom számára. Az abortuszhoz való jog, a klímaváltozás elleni harc és sokak szerint az amerikai demokrácia jövője is kockán forog, ennek ellenére a befektetők nyugodtan várják a fejleményeket. Az előrejelzések szerint a republikánusok várhatóan többséget szereznek a képviselőházban és talán a szenátusban is, ami azt jelenti, hogy a demokrata elnökkel a Fehér Házban megosztott lesz a hatalom Washingtonban.
Fotó: Bloomberg
Bár ez frusztráló a pártok számára, és megakadályozza, hogy Joe Biden megvalósítsa maradék ambiciózus adó- és kiadási programját, a befektetők számára azonban ismerős dinamika, amely történelmileg hasznosnak bizonyult. „Ha a patthelyzet miatt a kongresszus nem áll az útjába, akkor a piac nagyjából azt tehet, amit akar, és ez hagyományosan meglehetősen pozitívan hat a részvényekre” – nyilatkozta az AFP-nek Sam Stovall, a világ egyik legnagyobb független befektetési kutatója, a CFRA Research vezető befektetési stratégája.
Szavait a számok is alátámasztják. Az amerikai pénzügyi tervezési és befektetési tanácsadó, az Edelman Financial Engines adatai szerint
az S&P 500-as index éves szinten 16,9 százalékos hozamot ért el 1948 óta abban a kilenc évben, amikor demokrata volt az elnök, és a kongresszus mindkét házában a republikánusok voltak többségben.
Ehhez képest a teljes demokrata irányítás idején 15,1, tiszta republikánus kormányzás idején 15,9 százalék volt a hozam. A befektetők tehát több mint elégedettek, amikor a politikusok civakodnak, de nem hoznak olyan új törvényeket, amelyek a vállalati profitot károsíthatják, mint például az adóemelés – summázta elemzésében a CNN.
Mit jelentenek a félidős választások a piacok számára? Ha a republikánusoké lesz a képviselőház, akkor lőttek az adóemeléseknek
– támasztotta alá ezt a véleményt David Wagner, az Aptus Capital Advisors portfóliómenedzsere. Kevéssé valószínű, hogy a republikánusok jóváhagyják az olajvállalatok különadóját, amelyet Biden fontolgat, és általában nem támogatják a gazdagok adójának emelését sem.
A piac arra is számít, hogy bizonyos szektorok még a többinél is jobban járnak, mert bizonyos területeket illetően konszenzus van a Fehér Ház jelenlegi lakója és a republikánus törvényhozók között.
Ilyen például a védelmi és az infrastrukturális kiadások növelése, ami a hadiipar mellett lendületet adhat a közműszolgáltatóknak, az építőipari vállalatoknak és bizonyos ingatlanrészvényeknek.
Kérdés ugyan, hogy a több mint ezermilliárd dolláros kétpárti infrastrukturális törvényjavaslat után a republikánusok milyen további kiadások megszavazására hajlandók, de van remény arra is, hogy behozzák a korábbi alulfinanszírozás okozta lemaradásokat.
Fotó: Bloomberg
Anthony Saglimbene, az Ameriprise vezető piaci stratégája a múlt héten egy konferenciahíváson azt mondta a félidős választásokról, hogy a részvények történelmileg mindig is emelkedtek a választások után, függetlenül attól, hogy melyik párt irányítja a Fehér Házat és a kongresszust.
A félidős választások más makrogazdasági kérdések mellett is háttérbe szorulhatnak – jegyezte meg –, a növekedés, a nyereség, az és a kamatlábak hosszú távon többet számítanak a befektetőknek. Elismerte ugyan, hogy a választási eredmények rövid távon nagyobb volatilitáshoz vezethetnek, de a piac már beárazta a megosztott kormányzás nagy valószínűségét.
A Bloomberg legfrissebb MLIV Pulse felmérésében megkérdezett 429 piaci szereplő 43 százaléka szerint az állampapírok várhatóan ralizni fognak, ha a republikánusok megszerzik az irányítást a képviselőház és a szenátus felett. Ha azonban a demokraták megtartanák a kongresszus két házát (amire a közvélemény-kutatások szerint nincs esély), akkor a válaszadók 39 százaléka szerint a dollár hosszabbítja meg erősödési sorozatát. Néhány befektető úgy véli, ha a republikánusok kerülnek többségbe, a részvények jobban teljesítenek majd annál, mint ha a demokraták irányítanák a kongresszust, vagy ha megosztott lenne.
Fotó: Bloomberg
A republikánusok azt ígérik, hogy megpróbálják korlátozni a kormányzati kiadásokat. A szigorúbb költségvetési politika általában alacsonyabb inflációval jár, a jelenlegi helyzetben azonban a hírügynökség szerint nehéz megjósolni, hogy a republikánusok valóban végigviszik-e az ígért politikát, amikor az amerikai gazdaság recesszióba zuhan, és a nő.
Az igazi kihívás megtalálni azt, ami a legkevésbé fájdalmas módja az infláció kezelésének
– emlékeztetett a Bloomberg TV-ben Seth Carpenter, a Morgan Stanley vezető globális közgazdásza. Rob Dent, a Nomura Securities International amerikai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza szerint is a az, ami most kissé módosítja a helyzetet. Általános vélemény szerint az amerikai gazdaság zsugorodni fog, és a recesszióból hosszabb lehet a kilábalás, ha a republikánusok ellenállása miatt kevesebb szövetségi kiadás jut szociális programokra – figyelmeztetett.
Ez pedig végső soron negatív hatással lesz a részvényárfolyamokra is, mivel a lakossági fogyasztás termeli a vállalati profitot. Dent szerint fennáll annak is a veszélye, hogy a két párt ismét nem tud majd dűlőre jutni az adósságplafonról, ahogyan az Barack Obama első elnöki terminusa végén történt.
Az akkori adósságplafon-dráma következtében az Egyesült Államok elvesztette a Standard & Poor’snál a tökéletes AAA hitelminősítést, a globális tőzsdei kapitalizáció mintegy 2500 milliárd dollárral csökkent, míg az arany ára rekordmagasságba emelkedett.
„Ez a választási eredmény nem annyira arról szól, mit lehet tenni, mint inkább arról, hogy mit nem, a gazdaság megsegítése érdekében a visszaesés során” – fogalmazott. „Aggódunk az adósságplafon körüli huzavona és a kormányzat leállásának lehetősége miatt. Ezzel már jó ideje nem kellett foglalkoznunk” – tette hozzá. A Bloomberg felmérésében megkérdezettek 78 százaléka is arra számít, hogy az adósságplafon kérdésében patthelyzet alakul ki jövőre, de abban nem értenek egyet, hogy a helyzet rosszabb lesz-e, mint 2011-ben.
