Jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.
A Budapest Környéki Törvényszék szerdán az MTI-nek küldött közleményében nem nevezte meg az ismert zenészt, de a gyanúsításkor és az első fokú ítélet kihirdetésekor a sajtóban többször is megjelent, hogy Galambos Lajos büntetőügyéről van szó, amelynek a zenész volt az elsőrendű vádlottja. Az ügyészség azzal vádolta Galambost, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A 2017-ben született vádirat szerint
összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4,7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet.
Első fokon 2021 szeptemberében a Budaörsi Járásbíróság Galambos Lajost két év tíz hónap börtönbüntetésre, öt másik vádlottat egy évtől két év négy hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélt. Az első fokon eljáró bíróság az ügy két vádlottját – egyikük Galambos Lajos volt felesége – felmentette, egy vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.
A Budapest Környéki Törvényszék szerdai közleményében azt írta, az elsőrendű vádlott zenész, vállalkozó az 1990-es évek óta több gazdasági társaságban tagként, többségi tulajdonosként, ügyvezetőként, kizárólagos tulajdonosként vett részt a vádbeli időszakban felsorolt gazdasági társaságok irányításában, több vállalkozásnak azonban családtagjai, ismerősei a bejegyzett képviselői.
Hozzátették, hogy az elsőrendű vádlott társaival a 2000-es évek elején elhatározta, hogy a mocsai házban, illetve 2010 környékén a tatai Boglárka Lakóparkban a közmű ellátását úgy oldja meg, hogy szabálytalanul vételez áramot, vizet és gázt.
Ennek érdekében a közműveket beköttette, majd illegális rácsatlakozásokat építtetett ki a mérőórák megkerülésével.
A per vádlottjai között volt olyan, aki segédkezett az illegális bekötésben, más a fogyasztásmérő által jelzett nullaközeli óraállások alapján éveken át minimális befizetéseket teljesített, volt olyan, aki a mocsai birtokon történő szemlét akadályozta meg. Az ügy kilenced- és tizedrendű vádlottjai az E.ON áramszolgáltató energiaellenőrei voltak, akik a tatai ingatlanon feltárt szabálytalan áramvételezés titokban tartásáért fejenként félmillió forintot vettek át.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokon eljáró Budaörsi Járásbíróság a tényállást döntően helyesen állapította meg, a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta, indokolása részletes, mindenre kiterjedő és alapos volt,
azonban a törvényszék szerint az elsőrendű vádlott tekintetében a büntetés mértéke túl enyhe volt, nem tükrözte kellően a vádlott bűncselekményben betöltött vezető szerepét, ezért az ítélet belső arányossága torzult.
A bírság ezért a Galambos Lajossal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát három év hat hónapra súlyosbította.
A bíróság az energetikai ellenőrök bűnösségét megállapította hamis magánokirat felhasználásának vétségében is, amelyet társtettesként követtek el, azonban a kiszabott büntetésüket nem súlyosbította.
A döntéssel szemben az ügyész az energetikai ellenőrök esetében a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosbítása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlottak védője a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három munkanapot tartott fenn.
A többi vádlott vonatkozásában az ítélet jogerős.
