Az Erasmus-ügy, illetve a megoldásának folyamata azt mutatja, hogy az Európai Bizottság a testület különböző szintjeivel való diskurzusban semmilyen formális elemet nem tart be – erről beszélt Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Mandiner Reakció című podcastjában.
Fotó: AFP
A műsorban az elmúlt heti brüsszeli fejleményeket elemezték, amikor is Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter kiment rendezni az Erasmus-ügyet az illetékes uniós biztosokkal, és egy óra alatt sikerült a kérdéses pontokat tisztázni.
Az államtitkár szerint, ha az ügyben lett volna normális kapcsolatfelvétel, és pontosan elmondták volna, hogy a pénzvisszatartás egyébként általánosan megfogalmazott feltételeiként miről kellene megállapodni, akkor a magyar kormány nem zárkózott volna ettől el.
Kifejtette: az elmúlt nagyjából egy év, illetve Navracsics Tibor mandátuma arról szólt, hogy azt mondta, elég a jelszavakból, térjünk rá, hogy pontosan melyik jogszabállyal van gond.
Az államtitkár két ügyet említett, eszerint tágabb értelemben volt arról szó, hogy az alapítványok közbeszerzési gyakorlatát hozzá kell igazítani az európai elvárásokhoz.
„Nyitottak voltunk, és meg is történt” – emlékeztetett, és másodikként az összeférhetetlenségi szabályokat érintő változtatást említette.
Arról, hogy ez a kutatási programokat is érinti, biztos nem volt szó – mondta Kovács Zoltán. Rámutatott: hosszú évek nehéz munkájába telik felépíteni azokat az együttműködési formákat, amelyekben az akadémiai szabadság keretei között az intézmények működnek. Ilyen rosszhiszemű értelmezése a dolgoknak konkrét, hosszú távon helyreállítható károkat okoz, amiért felelősséget is kell vállalni – vélekedett.
Ezért fogunk is lépéseket tenni, mert ezt nem lehet szó nélkül hagyni
– jelezte.
„A mi legnagyobb bajunk az unió két intézménye – a bizottság és a parlament – magatartásával az, hogy hiába van rögzítve a szerződésben a tagállami kompetenciák és az intézményes kompetenciák közötti választóvonal, újabb és újabb kísérletek vannak arra, hogy megfoghatatlan jogállamisági kritériumot használva olyan területekre mennek be, ahol semmi keresnivalójuk. Ilyen a média, a kultúra területe, most a felsőoktatás, ilyen volt az egészségügy és a migráció is. Én nem mellesleg a bizottság részéről a konkrét károkozás politikai szándékát is feltételezem” – mondta.
Az államtitkár szerint kell jogi lépéseket tenni, ha ez a helyzet villámgyorsan nem oldódik meg.
Az egyetemek önmagukban is eljárhatnak, és a kormánynak szintén van feladata ezzel, illetve a minisztériumnak, amely az EU-s ügyeket viszi, és még büntetőjogi szempontok is lehetnek, itt a hitelrontást említette. Hogy milyen lépés lesz, ez a következő napokban-hetekben napvilágot lát.
Magyarország 2024 júliusától az unió soros elnöke lesz. Kovács Zoltán elmondása szerint ez jó lehetőség, hogy egy ország a folyamatban lévő ügyek menedzselésében megmutassa magát, prioritásokat tudjon kialakítani, és közben a saját politikai felfogását is közvetítse.
